A választási osztogatást a jövő év első hónapjaiban futtatja csúcsra a kormány, ennek ellentételezéseként a 2022-es költségvetésből 755 milliárd forint értékű kiadást óhajt megtakarítani.
Erre Láng Zsolt bedobta a Molotov-koktélt: a szóban forgó celldömölki cég tulajdonosa a helyi MSZP-s alpolgármester és MSZP-s képviselő – állította. A városvezetés erre nem reagált. Az Opten nyilvános cégadatai szerint a Cell-Bahnbau Kft. jelenlegi tulajdonosa Söptei Józsefné. Celldömök egyik alpolgármesterét szintén így hívják, a Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesület és Együtt Celldömölk Városért Egyesület jelöltjeként választották meg. A testület tagja ezenfelül Kovácsné Söptei Valéria, akit szintén a fenti két egyesület jelölt. Korábbi híradások szerint az épület egykoron laktanyaként működött.
Két hónapja, június 29-én járt le a Belügyminisztérium által a Hős utca rendbetételére adott 2,1 milliárd forintos támogatás felhasználásának második alkalommal meghosszabbított határideje. A telepfelszámolás évek óta húzódik, azonban úgy tűnik, egyelőre nem sikerül pontot tenni az ügy végére, ugyanis még mindig jó pár olyan lakó van, akivel nem állapodott meg a X. kerület. Ráadásul azt is megtudtuk Kőbánya vezetésétől, hogy a lakásvásárlás, lakásfelújítás címén összesen több mint 1 milliárdért beszerzett önkormányzati ingatlanok több mint fele, 50-ből 28 még üresen áll, azaz egyelőre nem került a Hős utcaiakhoz.
Újabb öt évre elnöknek választotta a Lungo Drom kongresszusa Farkas Flóriánt. Azt is megígérték, hogy megakadályozzák a baloldal előretörését, és minden erővel fellépnek a bevándorláspárti törekvések ellen.
Volt idő – épp 30 éve –, amikor a Orbán Viktor nemhogy az „áment” nem mondta ki az egyházak kárpótlására, de egyenesen tiltakozott az Antall-kormány erről szóló törvénye ellen.
Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.
A koronavírus terjedési üteméhez igazodva érkeztek a járvány miatt kiutalt források, illetve más, a költségvetésbe előre be nem tervezett jogcímen juttatott rendkívüli támogatások 2020-ban az egyházakhoz.