K-Monitor Adatbázis

A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Svábhegyi Református Gyülekezet építkezését – értesült a Magyar Nemzet.

Eddig úgy tudtuk, nyomorúságos 550 millióból istápolja a kormányhatározattal alapított tehetséggondozó az irodalmi babérokra törő tehetségeket. Szerencsére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is az ügy, vagy legalábbis a szervezet mellé állt, 300 millióval megtámogatva a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft-t. Az pedig egészen magától értetődő, hogy egy évi közel egymilliárd forintból gazdálkodó szervezet vezetője nem kereshet kevesebbet havi bruttó egymilliónál.

A zánkai és a fonyódi, együttesen hatalmas értékű szociális­üdülő-komplexumokat ingyen adta át az állam a szeged–csanádi egyházmegyéhez köthető alapítványnak. Az alapítványt vezető volt fideszes politikusok később akár el is adhatják az ajándékot.

Egy nem túl jelentősnek tűnő, inkább csak furcsaságában érdekes ügyre figyeltünk fel 2014 végén: az állami vagyonkezelő fillérekért megvásárol, majd százmilliókért felújíttat egy önkormányzati ingatlant, de senki nem akarja elárulni, mi az ügylet célja. Utóbb kiderül, hogy innen három háznyira van a fejlesztési miniszter feleségének vállalkozása, amelyben családján keresztül érdekelt a legutolsó kaszinótender egyik kulcsfigurája is. Az ügyben balkézről felbukkan Seszták Miklós egy régi, milliárdos áfaügyekkel kapcsolatba hozható üzletfele is, és a város korábbi, szintén szerencsejátékban utazó alpolgármestere. A Győr-Kisvárda tengely?

Szép csendben jócskán megemelte az állami cégek vezetőinek juttatását a kormány: míg például az egyszerű MÁV-dolgozók jelentős része idén nem számolhat érdemi jövedelemnövekedéssel, a menedzsment tagjai eddigi bérük akár két- és félszeresét is hazavihetik alapbérként. A vezetői bérekről szóló szabályozás egyszerre következetlen, képmutató és igazságtalan.

Vizsgálatot indított az OLAF egy olyan vélelmezett csalási ügyben, amelynek egyik érintettje, az Új Strigon Kft. a sajtóban és a nyilvántartásokban Szivek Norbertnek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójának családi cégeként szerepelt. Az EU csalás elleni ügynökségének érdeklődését az keltette föl, hogy Magyarországon feltűnően sok olyan támogatási projekt fullad be, ahol a támogatásokat csődközeli cégeknek folyósították.

Egy, a Csányi Sándor tulajdonában lévő cég kapta a legtöbb agrártámogatást 2007 és 2015 között, míg a képzeletbeli dobogóra két olyan cég került fel, amely azóta már végelszámolás alatt van.

Titokzatos baszk beszállító, 160 milliós fuvardíj, börtön közeli malacok, elpusztult csibék, állami cégektől érkező tízmilliók és zavaros elszámolás félmilliárd forint körül. Hegedűs Zsuzsa mégis sikernek értékeli az alapítványt: szerinte sikerült megállítani az elszegényedést.

Elhúzódó vizsgálatokat, megszüntetett nyomozásokat és egy felmentő ítéletet tud felmutatni Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, aki a héten adja át jelentését a kormánynak az elszámoltatásról. Az elszámoltatási kormánybiztosok majdnem másfél ezer üggyel foglalkoztak az elmúlt két évben, de ezek többsége a gyanúsításig sem jutott, és jelenleg mindössze négy ügyben zajlik bírósági eljárás. Gyurcsány Ferenc viszont a héten vádlott lehet.

Gyors egymásutánban két állami megrendelést is elnyert egy, a versenytársa szerint irreálisan alacsony árat alkalmazó, alvállalkozókkal operáló tanácsadó cég.