K-Monitor Adatbázis

A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra készülő csarnok az elmúlt félévben látványos fejlődésen ment keresztül. Már jól kivehető az épület ovális formája, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. A kormány szerint Budapest jól jár a sok új zöldfelülettel, azonban a műholdfelvételek mást mutatnak: a telken letarolták a fák nagy részét. A fővárosiak a valóságban nem kapnak mást, csak felszíni parkolókat és betont. A gigantikus méretű létesítmény ára bruttó százmilliárd forint, amivel a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. jár jól.

Odavágott a járvány a sportlétesítményeknek, amelyek most akkor is takarékoskodásra kényszerülnek, ha ezzel valójában pazarolnak. Az állam segíthet, persze további közpénzek kiszórásával.

A Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. párosa 2,88 milliárd forintért végzi az atlétikai vébére készülő stadion tanácsadói és ellenőri feladatait. A 2023-as budapesti világbajnokságra tervezett atlétikai stadion költségei elérhetik a 200 milliárdot.

Újabb milliárdokat sikerült elkölteni az épülő atlétikai stadionra. Ezúttal tanácsadói, ellenőri feladatokra szerződtek baráti cégekkel.

A Puskás Stadionhoz fogható költséggel fog megépülni a 2023-mas atlétikai világbajnokságra a stadion, és ugyanazok nyerték a munkát is: a Záév Építőipari Zrt. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen – írtuk alig három hónapja, most pedig szerződés is van erről.

A tulajdonos Szeged-Csanádi Egyházmegyétől próbáltuk megtudni, mennyit költöttek a tavaly augusztus óta működő Szent Gellért Fórum üzemeltetésére, és vajon ki teszi el az ebből származó hasznot. Nehéz meghúzni a határt a vallási tevékenységet megillető titkosság és az üzleti tevékenység között, amelynek alapjait közpénzzel teremtették meg.

Nemzetközi előírásoknak is megfelelő 1700 fős stadiont és regionális utánpótlásközpontot álmodtak Szigetszentmiklósra, a 3,5 milliárdos beruházás azonban magával rántotta a százéves klubot. Hiába költöttek el több mint egymilliárd forint taót, az építkezés évek óta áll, az NB II.-t is megjárt csapat feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt. Jó eséllyel az állam fogja befejezni a létesítményt, de ha így is lesz, nem tudni, ki fog benne focizni. Tanulságos történet a taorendszer árnyoldalairól.

Ahhoz képest, hogy augusztus 15-én, a bajnoki rajttal felavatták a paksi csapat teljesen elkészült arénáját, most újabb pénzeket kap a létesítmény az államtól. Pontosabban Paks város önkormányzata, hogy azt a stadionra fordítsa - derül ki a keddi Magyar Közlönyből. A megjelent kormányhatározat szerint a "a kormány egyetért (...) a Paks labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztési beruházás módosított műszaki tartalommal történő megvalósításával." A beruházás megvalósulása érdekében 150 millió forint többletforrást biztosít a kormány a város önkormányzata részére. Ennek érdekében a kormány felkérte Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter bevonásával azonnal határidővel gondoskodjon az összeg rendelkezésre állásáról.

Hetek óta vizsgálják a tavaly novemberben átadott Puskás Aréna külső burkolatát, a szakemberek darabonként nézik át a fal betonelemeit. Az üzemeltető a 24.hu kérdésére elismerte, hogy számos komoly hibát találtak, azt viszont határozottan cáfolták, hogy egy mázsás elem lezuhanása miatt indult volna a felülvizsgálat.

A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, ennek hiányában szüntette meg ugyanis a nyomozást abban a 24.hu által feltárt ügyben, hogy az Iron Corporation szerződés nélkül használta a Duna Arénát. Az eljárás annak ellenére véget ért, hogy a 2017-es időszakra – az állami cég állítása szerint – nincs szerződés a Bp2017 Kft. nevű állami cég és Hosszú Katinkáék vállalkozása között az uszoda használatára.