K-Monitor Adatbázis

A Miniszterelnöki Kabinetiroda június végén írt ki közbeszerzést 2026 végéig tartó kormányzati szakpolitikai tanácsadásra. A tenderre mindössze két kormányközeli szereplő jelentkezett: a Századvég-csoport alapítványa és két Nézőpont-közeli cég. A majdnem 24 milliárd forintos tanácsadói megbízást október végén a századvégesek nyerték, de a nézőpontosok sem panaszkodhatnak, mert korábban ők vittek el egy 22 milliárdos munkát, ami szintén 2026 végéig tart.

2019 decemberében Bakos Gábor és én magánszemélyekként, a TASZ jogi segítségével panaszt tettünk az ombudsmannál, amiért a kormány egy teljesen komolytalan társadalmi konzultációt tartott a 2050-ig szóló klímastratégiáról. Beadványunkra most, három és fél év elteltével kaptunk választ dr. Bándi Gyulától, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől. Négy oldalas fogalmazásában lényegében arról tájékoztat, hogy az általunk kért vizsgálatot ugyan nem folytatta le, de tervezi egy kiadvány elkészítését társadalmi részvétel témájában.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Hitelesnek értékelte a Nemzeti Információs Központ azokat az információkat, amelyek a kiszivárgott Pentagon-iratokban („War Leaks”) szerepelnek Magyarországról. A szerdán az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának honlapján nyilvánosságra hozott jelentés alátámasztja azokat az értesüléseket, amiket korábban az Átlátszó is megírt, például hogy a kiszivárgott iratok nem utalnak Orbán Viktor miniszterelnök amerikai lehallgatására, és hogy Horvátország a magyar légtéren keresztül szállíthat helikoptereket Ukrajnának.

A kormányközeli Nézőpont Csoport Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló Observer Budapest Médiafigyelő Kft. nyerte a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik legfrissebb tenderét. A kft.-t 2018-ban vásárolták fel, azóta a bevételei drasztikusan megugrottak. A mostani szerződés 1,4 milliárd forintról szól.* Alvállalkozóként a kormányzati megmondóember Mráz Ágoston Sámuel tulajdonában álló Ceper Central European Perspectives Zrt.-t vonják be.

A kormány besegített abba, hogy a Fidesz felhasználja a választók személyes adatait az idei magyarországi választási kampányban — állítja a Human Rights Watch ma publikált jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a visszaélések a kormánypárt javára befolyásolták a versenyfeltételeket. A jelentés megállapítja, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése sem volt átlátható, de hozzáteszi, hogy ezeknek a pártoknak az adatkezelési hiányosságai nem eredményezték a választási folyamat igazságtalanságát.

Tavaly szeptember 27-én jelentette be a magyar kormány, hogy aláírták a Gazprommal az újabb hosszútávú gázvásárlási szerződést, ami 15 évre szól. Idén nyáron plusz 700 millió köbméter gáz beszerzéséről állapodtak meg az orosz állami céggel. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit fizet a magyar állam az orosz földgázért, csak azt mondogatták, hogy olcsó, pedig egyáltalán nem az. Közadatigénylésben kértük ki az elmúlt másfél évben kötött gázvásárlási szerződéseket, de ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adták ki őket, ezért a bíróságra megyünk értük.

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

A közműhivatal adatai szerint a téli fűtésnél az októberig betárolt gáz adja a fűtési energia többségét, az import aránya ilyenkor visszaszorul. 2019 áprilisa és októbere között az ideinél másfélszer több gáz került a tárolóba. Igaz, 2020-ban és 2021-ben pedig ennek éppen a fele. A tárolóba került gáz átlagára számításaink szerint közel 2 euró köbméterenként.

Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem.