K-Monitor Adatbázis

A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat egy beruházást, és a korábbi jogszabályok sokszori módosítgatásával Orbánék elérték, hogy a nemzeti mellett az ő érdekeik is érvényesülhessenek.

Nagyprojektekre kiszórt uniós támogatások, vizes vb, Liget projekt – remek évet zártak azok a magyar cégek, amelyek az állami beruházásokból élnek. Egészen jól behatárolható körről van szó, egészen kiszámítható üzleti modellel.

Ötven céget kerestünk meg, hogy megtudjuk, részt vesz-e a tao-rendszerben, és ha igen, melyik sportklubnak, mennyi pénzt ad: egyetlen esetben sem kaptunk teljes körű választ. Miközben a kormány szerint a vállalkozások büszkén segítik a sportoló ifjúságot, a cégek többsége titkolózik. A MOL két éve még az MLSZ-szel közös sajtótájékoztatón jelentette be, mennyivel segíti a futballszövetséget, ma már adótitokra hivatkozva nem válaszol.

Minden jel szerint a szegedi labdarúgásba is betette a lábát a politika: annak ellenére állami milliárdokkal tömik ki a két klubot, hogy a Szeged 2011 FC jelenleg a kiesés ellen küzd az NB II-ben, a korábbi Tisza Volán utódja, a SZEOL SC pedig éppen tavaly bukott le a harmadosztályba. Előbbinek a csapat nevében is szereplő év óta a katolikus szeged–csanádi egyházmegye a tulajdonosa, élén a miniszterelnök barátjaként ismert Kiss-Rigó László megyés püspökkel, utóbbi klubot tavaly ősszel adta át addigi tulajdonosa Orbán Viktor rejtélyes tanácsadójának, Habony Árpádnak és üzleti körének. Hab a tortán, hogy a Szeged 2011 FC 9,4 milliárd forintért épülő vadonatúj stadionjának kivitelezője a Market Építő Zrt. lett – egy októberi közbeszerzési k6özlemény szerint –, amelynek nem más a tulajdonosa, mint a kormányfő barátja, Garancsi István.

Hatalmas a pörgés az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI): állítólag az alkalmazottak túlórában foglalkoznak a tao-iratokkal, amiket a szaktárcának a törvény szerint már napokkal ezelőtt ki kellett volna adnia. A Transparency International Magyarország (TI) még 2016-ban indított pert annak érdekében, hogy kiderüljön: mely cégek utalják az államkassza helyett társasági adójukat sportszervezeteknek és kiknél landol ez a pénz*. Az EMMI és a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) elleni pert jogerősen megnyerték, és január 4-én a Kúria írásbeli ítélete is megérkezett, de a szaktárcák ennek ellenére nem adták ki az adatokat a tizenöt napos határidőn belül.

A pénteki Közbeszerzési Értesítő szerint senki nem jelentkezett az új Diósgyőri Stadion üzemeltetésére. Ez így elég rossz hír, a stadiont ugyanis 13 milliárdból építette újra a Market Építő Zrt., és a tervek szerint februárban már átadnák, de ha nincs, aki üzemeltesse, akkor nehéz lesz.

A Market Építő Zrt. és a KÉSZ Zrt. alkotta konzorcium építheti fel a Vasas új stadionját, ehhez többlettámogatást ad a kormány. Lendületet vettek a sportklub létesítményfejlesztései.

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

Rokoni bizniszek, egymásnak megszavazott pénzek könyvkiadásra, méregdrága rendezvények, egzotikus tanulmányutak, ingatlanvásárlások, átalakítások, irodabérlések - a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseit alaposabban átnézve sok érdekességre bukkanhatunk.