K-Monitor Adatbázis

Nehéz olyan NER-közeli céget találni, amelynek nem volt jó éve a 2018-as. Közpénzen felhízlalt milliárdos nyereségeket és az azt szinte teljes egészében osztalékként kivevő tulajdonosok szerepelnek az éves beszámolók alapján készült összefoglalónkban.

Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.

Egy kábelhálózat miatt előbb a gépészeti tervet rajzolták át, majd az épület terveit is. A múzeum még sehol, a tervezési költség megközelíti a kétmilliárdot.

Nagyprojektekre kiszórt uniós támogatások, vizes vb, Liget projekt – remek évet zártak azok a magyar cégek, amelyek az állami beruházásokból élnek. Egészen jól behatárolható körről van szó, egészen kiszámítható üzleti modellel.

A Peresztegi Imre tulajdonában lévő zaaegerszegi építőcég 3,4 milliárd forintért sport- és kulturális központot épít Sárváron az önkormányzat megbízásából. Egy erősebb hónapban ez az összeg csak a hatodik-hetedik helyre lenne elég, de most a lista elejére röpítette a ZÁÉV-ot.

Mészáros Lőrinc második lett, és a felcsúti polgármester érdekeltségei által elnyert megbízások 99 százalékát az EU fizeti.

Ötven céget kerestünk meg, hogy megtudjuk, részt vesz-e a tao-rendszerben, és ha igen, melyik sportklubnak, mennyi pénzt ad: egyetlen esetben sem kaptunk teljes körű választ. Miközben a kormány szerint a vállalkozások büszkén segítik a sportoló ifjúságot, a cégek többsége titkolózik. A MOL két éve még az MLSZ-szel közös sajtótájékoztatón jelentette be, mennyivel segíti a futballszövetséget, ma már adótitokra hivatkozva nem válaszol.