Milliárdokért vesz jegykiadó automatákat a MÁV egy finoman szólva is furcsa közbeszerzésen. A tendert még február végén írták ki, azóta az ajánlatokat is le kellett már adni, most éppen ezeket értékelik ki. A MÁV Start a kiírás szerint 375 berendezést biztosan vesz, és további 110-re opciót tart fenn. Egy tételben ennyi automatát eddig egyetlen piaci szereplő sem vásárolt Magyarországon. A legnagyobb hasonló tender a Budapesti Közlekedési Központé (BKK) volt, ők 300 készüléket rendeltek még 2013-ban.
Megnyerte első milliárdos összegű közbeszerzését Homlok Zsolt szombathelyi vállalkozó. Az üzletember azzal került be korábban a hírekbe, hogy májusban feleségül vette Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és milliárdos nagyvállalkozó kisebbik lányát, ezúttal azonban üzleti sikereiről számolhatunk be. A közbeszerzési adatbázis friss közzététele szerint Homlok Zsolt egy éve alapított cége, a Homlok Zrt. az idén novemberben elnyert egy több milliárd forintot érő közbeszerzést a MÁV Zrt.-től. A Homlok Zrt. vezette Várda 2017 Konzorcium a 2,86 milliárd forintos alapajánlata mellett egy 2,67 milliárd forintos opcionális munkát is elnyert. Tehát összesen 5,5 milliárd forintot érő közbeszerzés részbeni nyertese lett a frissen alakult cég, amelynek tavaly csak 600 ezer forintnyi bevétele volt. Túl sok referenciája sem lehetett, lévén ez volt az első közbeszerzés, amelyen indult.
Pompás ünnepség volt 2015 májusában Kunszentmártonban a Szoljon szerint, amikor átadták a megszépült vasútállomás épületét. A MÁV vezetése akkor még további fejlesztéseket is ígért, aminek mindenki nagyon örült. Aztán eljött a tél, és az öröm elillant, mert ugyan már ekkor is készen volt, az utasok előtt nem nyitották meg a fűtött várótermet.
Elvileg a pireuszi kikötőt üzemeltető kínai Coscónak lett volna különösen előnyös, hogy 750 milliárdért kétvágányúsítjuk a Budapest–Kelebia-vonalat Magyarország legdrágább vasútfejlesztésével. Megkérdeztük a Coscót, és kiderült: nekik lényegében mindegy, hogy a tehervagonjaik 70-nel vagy 100-zal mennek ezen a szakaszon, amíg a teljes balkáni úton nagyságrendekkel több időt vesztenek. Varga Mihály a kínai boltosok egységcsomagjainak vámoltatásáról magyarázhatott.
Ahogy Orbán Viktor hétfő délelőtt megígérte, megjelent a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházása részeként a Soroksár és Kelebia közötti, 152 kilométer hosszú vasútvonalra vonatkozó tervezés-kivitelezés beszerzési eljárás részvételi felhívása a MÁV honlapján, valamint a hirdetményt feladták az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A Budapest-Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása valószínűleg Magyarország legdrágább vasútépítése lesz. Pedig sík területen megy végig, nem kellenek hidak vagy alagutak. Kínának jól jön, az biztos, de hogy mi miért költünk ilyen sokat erre, az egyáltalán nem világos.
A pillanatnyilag legalább 750 milliárdba kerülő, erősen korrupciógyanús Budapest-Belgrád vasútvonal bővítéséről nem csak azt tudjuk, hogy egy kapavágás nélkül is mennek fel a költségei vagy hogy egyértelműen nem Magyarországnak vagy Szerbiának kell, hanem Kínának. Hanem azt is, hogy erősen nagyvonalúan, kamatterhek nélkül számolva is
leghamarabb 2400 év alatt térülhet meg
Magyarországnak a Figyelő egyszerű számításai alapján.
Már többször beszámoltunk Magyarország keleti régiójának közlekedési helyzetéről, mely a közeljövőben várhatóan semmilyen érdemi fejlődésen nem fog átesni. Legalábbis ez szűrhető le abból, hogy az eredeti elképzelésekkel ellentétben végül kikerült a Mátészalka-Debrecen vasútvonal az uniós fejlesztési listából. Pedig a vonalon évente 825 ezer ember közlekedik átlagosan. A szakasz felújításának szükségére újabb tény világít rá, melyre a Mátészalkaleaks talált rá. A kezük ügyébe került egy régi, 1997-es menetrend, ami szerint abban az évben a Mátészalka-Debrecen 78 kilométeres távolságot a vonat mindössze 75 perc alatt tette meg.