language

Kulcsszavak:

média highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [216]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Rogán szuperhivatala 25 milliárdot költhet

A magyar média legbefolyásosabb szereplője lesz Rogán Antal. A jövendő miniszter felügyeli majd azt a kommunikációs szuperhivatalt, amely 1500 állami intézmény és cég reklámköltéseit intézi. A kassza pedig tele van: a perselyben 25 milliárd forint ragadt.

Óriási pénznyelő az állami média

Komoly finanszírozási gondokkal küzd az állami média. Az amúgy 80 milliárdos büdzsét nagyon megterhelte az M1 hír- és az M4 sportcsatorna elindítása. Az MTVA vezetése most azt szeretné elérni, hogy az államkincstár vegye át a több tízmilliárd forint értékű, eladásra váró ingatlanvagyont, cserébe írják le a cég hiteleinek egy részét.

Simicskát kiszorították, Fábry hatalmasat kaszál

Halkó Gabriella és Kálomista Gábor cégei a legnagyobb beszállítói az állami médiának, közel két-két milliárdos megrendelést kaptak. Az MTVA Fábry Sándortól 1,1 milliárdért, Borbás Máriától 350 millió forintért rendelt eddig műsorokat. Simicska Lajos cégét, a Hung-Istert és egyik korábbi partnerét, a Show and Game-et viszont kiszorították a köztévéből.

Orbán most már nagyon le akarja játszani Simicskával

Simicska Lajos semmilyen gesztust nem kíván tenni Orbán Viktornak, nem adja fel médiapiaci portfóliójának egyik orgánumát sem – tájékoztatták a Népszabadságot a miniszterelnöki alternatív médiabirodalom-építés folyamatát ismerő források.

Hallgat a maffiózókról a dühöngő Fidesz-vezér

A sajtó képviselői és a politikusok hetek óta szeretnék megtudni, hogy Tiffán Zsolt, a Fidesz parlamenti képviselője, a párt baranyai szervezetének elnöke kikre gondolt, amikor lemaffiózózta a térség néhány befolyásos emberét.

Bukott fideszes hálójában az MTVA

Három év alatt Várhegyi Attila személyesen és cégein keresztül is több tízmillió forintos megbízást kapott az állami médiától tanácsadásért és más projektfeladatokért. Várhegyi cége, a Prestige Media jelenleg havi 1,3 millióért osztja meg szakértelmét az MTVA-val. Médiaügyekben őt tartják a Fidesz egyik összekötőjének, megmondóemberének.

A minisztereknek sem ajánlott a Hír TV és a Magyar Nemzet

Morális alapon kell mérlegelniük a minisztereknek, nyilatkoznak-e a Hír TV-nek, illetve a Magyar Nemzetnek. „Simicska nem idol a jobboldalon, Orbán Viktor viszont maga a Fidesz” – ez az alapvetés a jobboldali médiaháborúban.

„A Quaestor-ügy egy fideszes brókerbotrány”

A Demokratikus Koalíció (DK) arra kíváncsi, hogy "mélységeiben" milyen kapcsolatai voltak a Quaestornak a Fidesszel - mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt elnökségi tagja.

Az Európai Bizottság betiltotta a reklámadót

A Bizottság részletes vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Magyarország által 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. A Bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0%-tól 50%-ig terjedő progresszív adókulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak.
Találatok: [216]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>