Korábban a Városi Civil Alap kapcsán írtunk arról, hogy a papíron civil szervezetek támogatására szánt állami forrásokat valójában a Fidesz választási kampányához használhatják fel. Most pécsi példák alapján bemutatjuk, hogyan folyhatott ez a gyakorlatban. A városban több, kormánypárti üzeneteket közvetítő hírportál is feltűnt a választások előtt, amelyek mögött állami forrásokat találunk.
A 100 Leggazdagabb magyar listáján jelentősen növelte előnyét Mészáros Lőrinc, az első tízben nagyon ugrott előre Jellinek Dániel. A 100-ak összvagyonának csak a az egy éves növekménye akkora, mint amekkora az első ilyen listán szereplők összes vagyona volt 2002-ben. A lista egyik szereplője inkognitót kért, de van tippünk, ki lehet.
Közel százmillió forintos támogatást kapott a Hype and Hyper online dizájnmagazin a Batthyány Lajos Alapítványtól, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkező támogatásokat osztotta tovább. A többmilliárdos, sehol meg nem hirdetett támogatási programból jellemzően kormányközeli álcivil szervezeteket stafíroztak ki. A Hype and Hyper most Orbán Ráhel frissen megnyitott bababoltjáról készített lelkendező interjút.
A hivatalos kampány 50 napján politikai üzenetekre összesen 3 milliárd forint ment el a Facebook magyar fertályán. A 30 napos állás 1,2 milliárd volt, szóval alaposan odaléptek a gázra a hajrában a versenyzők. A három éves összeg 37%-a a mostani kampányban füstölt el, azon belül is az utolsó 20 napban 22%. A Fidesz a Facebook-pénzek 60%-ával elvitte a szavazatok 54%-át. Az ellenzék a pénz 33%-át költötte, és a szavazatok 34%-át kapta. Itt gyorsan jegyezzük meg, hogy ez aligha a Választás Nagy Megfejtése; sokkal inkább korreláció, mint kauzalitás.
Összesen 45, ellenzéki képviselőjelöltekre személyre szabott lejárató oldalt találtunk, a többségük elhanyagolható követőtábor mellett, nehezen indokolható mennyiségű pénzt költ a célpontját támadó hirdetésekre. Az elmúlt 30 napban tízmillió forint feletti volt az összesített hirdetési költségük, ami azonban a lakóhely szerinti célzás miatt nagyságrendekkel lehet hatékonyabb egy átlagos Facebook-hirdetésnél. Bár a facebookos hirdetések elvileg transzparensek, és meg kell adni hozzájuk elérhetőséget, a lejárató oldalak készítői elég hatékonyan bújnak ki a Facebook szabályai alól.
A magyar hirdetési toplistánl toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt. Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk. A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon.
Egy kormányhoz közel álló cég állami pénzt is kap egy cégről szóló sorozat forgatókönyvének fejlesztésére.
A letelepedési kötvényektől Janez Janša választási sikeréig: minden eddiginél közvetlenebb bizonyítékot találtunk arról, hogyan segítik a magyar kormány legbelsőbb köreiből elinduló összegek egy külföldi párt választási kampányát.
Az EBESZ-jelentésben azt írják, hogy „a hivatalos kampányban az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, ahogy az állami források kampánycélú felhasználását sem”, és a dokumentumban kiemelték, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott több ügyben is hivatali pozícióval és a kampányforrásokkal való visszaélésről volt szó, de egyik esetben sem állapítottak meg jogszabálysértést.
Azt állítja Osváth, hogy a Megoldás Mozgalom párt az influenszermarketingből jól ismert fogásokkal keresett meg közéleti szereplőket, vagyis hogy pénzért cserébe támogassák a social media felületeiken a pártot. Egy dolgot viszont nem vettem észre: a reklám, a hirdetés vagy a szponzoráció hashtaget ezeknél a sztoriknál és posztoknál. Hogy mi ezzel a baj? Az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ennél sokkal kisebb dolgokért fejeket vág le konkrétan, és milliós bírságokat szab ki. – mondja Osváth, utalva arra, hogy a magyar törvények szerint minden olyan social media posztnál, sztorinál, bejegyzésnél és tartalomnál fel kell tűntetni, hogy reklámról, szponzorációról, fizetett együttműködésről van szó, hiszen ellenkező esetben a tartalmat előállító egyén megvezeti a követőit.
