K-Monitor Adatbázis

A Fortepan alapító főszerkesztője, Tamási Miklós egy nyílt levélben reagált egy megkeresésre, amiben az oldal szerint „egy magát megnevezni nem kívánó, közfeladatokat ellátó és közpénzből gazdálkodó részvénytársaság” bírósággal fenyegette meg a Fortepant.

Az MTVA gépein ellenőrizni fogják, hogy a munkatársak mozgatják-e az egeret, milyen oldalakat nyitnak meg, és hogy hol, mennyi időt töltenek el. Az intézkedést állítólag az indokolja, hogy a koronavírus miatti megváltozott munkarendben megőrizzék a dolgozók produktivitását. A program jelzést küld az inaktívaknak, és figyeli, hogy az érintettek milyen gyorsan reagálnak. Hogy mindehhez mit szólnak az állami média dolgozói, nem lehet tudni.

Egy, a Szabad Európa birtokába került hangfelvétel bizonyítja, hogy a köztévénél kimondták: a kampányban a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, az adja be a felmondását.

A Fővárosi Törvényszéktől kikért adatok szerint 2018-ban összesen 109 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2.

A Magyar Nemzet és a Heti Válasz eladásával vagy megszüntetésével és a Lánchíd rádió bezárásával (az októberben lejáró frekvenciaengedélyt nem hosszabbítják meg, ha minden igaz), úgy tűnik, Simicska Lajos egy időre biztosan kiszáll a magyar médiapiacról, ami pedig elég régóta elképzelhetetlen volt a jelenléte nélkül.

Amikor Orbán Viktor miniszterelnök nemrég egy lengyelországi konferencián azt mondta, hogy a magyar médiában a hazai tőkének a nemzetközi fölé kell nőnie, és hogy ezzel „megvagyunk”, gyakorlatilag elismerte, hogy, demokrácia ide, szabad piac oda, a magyar állam aktív alakítója a hazai médiában zajló folyamatoknak. Konkrétan azoknak a folyamatoknak, amelyek során néhány év leforgása alatt a kormánnyal szemben kritikus hangot megütni merészelő magyar sajtóorgánumok jelentős részét vagy becsicskították, vagy kicsinálták.

„Nagyon jó vagyok” – ezzel indokolta az Átlátszónak Kálomista Gábor néhány éve azt, hogy miért éppen ő a legtámogatottabb producerek egyike. Filmgyártó cégei milliárdos nagyságrendű bevételhez jutottak a közmédiától, és az általa vezetett Thália Színház is tarolt az állami pályázatokon. Most egy cenzúragyanús ügy miatt fordultak vele szembe a magyar filmesek.

Gyakorlatilag nincs nap az utóbbi hetekben, hogy ne derülne fény valamilyen jogsértésre és/vagy bűncselekményre, de legalábbis tisztességtelen akcióra a népszavazási kampány során. Sok minden más mellett ez is kiváló látlelet a magyar demokrácia állapotáról. Összeállítottunk egy szubjektív sorrendet a tíz szerintünk legsúlyosabb esetről.

Súlyos probléma elé állította a Fideszt és a harmadik Orbán-kormányt, hogy a miniszterelnöknek megromlott a kapcsolata a párt gazdasági holdudvarának meghatározó személyiségével, Simicska Lajossal. Bár nem a reklámadó miatt rúgták össze a port, az új sarc kivetése, vagyis tavaly nyár óta a Simicska érdekeltségbe tartozó médiumok kritikusak a kormánnyal szemben. A jobboldali médiaháború további következménye a közmédia újabb átalakítása és feltétlen kormánykiszolgálóvá válása, valamint az, hogy a Simicska-birodalom helyett a Napi Gazdaság körül formálódik az új Fidesz-közeli magánmédia.

Az utóbbi évek egyik legsikeresebben fejlődő hazai cégbirodalmának vezérhajóin ütött méretes léket Orbán Viktor kormányfő, amikor elkezdte kiszorítani a gazdasági hatalomból volt barátját, Simicska Lajost.