K-Monitor Adatbázis

Az EU Csalás Elleni Hivatalának jelentése már a brüsszeli bizottság asztalán van. A botrány tovább csökkentheti a dugódíj észszerű bevezetésének esélyét.

A budapesti 4-es metró, amelynek építését vizsgálva csalás és lehetséges korrupció nyomaira bukkant az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF).

A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot, így az ára 40 év alatt sem fog megtérülni, és lehet, hogy vissza kell majd fizetni az uniós pénz egy részét. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban vesztegetés gyanúja miatt ma is nyomoz a rendőrség.

Nem csak felcsúti vasúttal próbáltunk már bűvészkedni a számokkal az EU felé, folyamatosan próbálunk trükközni a támogatások elnyeréséért. Az ok gyakran a pénzhiány – van olyan fideszes vezető, aki ezt nem is tagadta korábban. Visszafizetni eddig kevés pénzt kellett, extrém példák pedig máshol is vannak a régióban.

Tarlós István nem hívja meg a 4-es metró avatására Demszky Gábort, mert annak idején úgymond igaztalanul okolta Orbán Viktort az építkezés elhúzódásáért. Aligha Tarlós emlékezete a rövid. Orbán az, aki nem tud felejteni, viszont nagyon szeretné, ha mindenki más elfelejtene mindent.

Immár a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vizsgálódik az IKT Zrt. gyanús állami támogatása ügyében. A cég felügyeleti szervének volt vezetője nemrég kapott komoly tisztséget a DBR Metrónál.

Szerdán kerül a Fővárosi Közgyűlés elé a 4-es metró 2011. évi előrehaladási jelentése. A 10 megállós első szakasz műszaki készültsége 70 százalékos, a jelenleg érvényes 373,4 milliárdos költségvetésből 239,7 milliárdot fizettek ki a kivitelezőknek.

A rosszul felhasznált közpénzek iskolapéldájának nevezi a budapesti négyes metró építését két civil szervezet, amely évente összeállítja a legkárosabbnak ítélt EU-projektek listáját.

Öt magyarországi beruházás is szerepel a legkárosabbnak titulált EU-projektek között, amelynek listáját minden évben összeállítja két civil szervezet. Az intézmények szerint idén összesen 16 milliárd eurót „pazarolt el az Európai Unió halott projektekre”.

Anélkül járt le a főváros és az Alstom új szerződésének első határideje, hogy kézzelfogható előrelépés történt volna a metrókocsik engedélyeztetése ügyében.