K-Monitor Adatbázis

három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája. a Debreceni Egyetemé lett a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház 3 ingatlannal, a Szegedi Tudományegyetemé lett a Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház 5 ingatlannal, a Pécsi Tudományegyetemé lett a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház, valamint a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. 8 ingatannal. Az érintett kórházak adósságait lenullázták. Így vélhetően az állam, a többi kórházzal szemben, több százmillió forintos adósságrendezést hajtott végre az érintett intézményeknél. Semmelweis Egyetemé lett ingyenesen, nyilvántartási értéken átvezetve a Herceghalom 267/4 helyrajzi számú ingatlan. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig épp emellett az ingatlan mellett fekvő ingatlant kapta meg szintén ingyenesen, nevezetesen a Herceghalom 267/3 helyrajzi számú kivett majort. Tavasszal ugyan többek között távozott Varga Judit, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor, Lázár János, Nagy István és Varga Mihály is a vezetőségekből, de sokak szerint nem történt minőségi csere, helyükre továbbra is a kormány emberei kerültek be.

Közleménye szerint a nyírmártonfalvai polgármester a saját erdejébe uniós pénzből épített 60 millió forintért lombkoronasétányt, de annak megépülése előtt tarra vágatta az erdőt.

Egyelőre nincsen sok nyoma annak, hogy 2023 a megszorítás éve lenne a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) nevezett állami médiánál. Idén elvileg jött volna a pénzügyi szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezték, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Ennek ellenére az állami média az idei első félévben több költségvetési támogatást kapott, mint 2022 első hat hónapjában - derül ki az eredménykimutatásokból.

A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) szeptember 11-én benyújtott összefonódás-bejelentés alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren földi kiszolgálási tevékenységet végző cég majd' öt évvel ezelőtti állapota állhat vissza - legalábbis, ami a tulajdonosokat illeti. Mint az a GVH előtt lévő dokumentumból kiderül, a B+N Referencia Zrt. egyedüli közvetlen irányítást szerez az Airport Service Budapest Zrt. felett.

A 3 millió forintos törzstőkével induló cég ügyvezetője Móró Lajos lett, aki már eddig is a két NER-es biztonsági társaság kötelékében dolgozott. Még 2020 nyarán jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Vagyis megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon.

Bejelentést tett az OLAF-nál, az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Hadházy Ákos a gödi kormányzati adatközpont ügyében - tudta meg lapunk a független országgyűlési képviselőtől. Azt még nem lehet tudni, hogy az OLAF indít-e vizsgálatot a bejelentéshez csatolt bizonyítékok alapján. Az egyik ilyen bizonyíték az Mfor cikke lesz, amelyben megírtuk: július 16-án elindult az állami tulajdonban lévő Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása.

Három ajánlat érkezett be a 2025-ös oszakai világkiállítás projektmenedzseri feladataira kiírt közbeszerzésre, és egy 2022 júniusában bejegyzett friss cég lett a befutó. Sok referenciával nem rendelkezhet a vállalkozás, igaz, a korábban kormánycégnél dolgozó egyedüli tulajdonosnak annál több tapasztalata lehet.

A taszári légibázis anno az MH Kapos Bázisrepülőtér néven működött katonai légibázisként egészen 2005-ig, amikor is a honvédség gazdasági megfontolásokból teljesen bezárta a repteret. A terület egy részét még 2009-ben adták el a KaposBusznak, a többi részén viszont csak az idő vasfoga dolgozhatott. Egészen 2023-ig, amikor is sikerült új tulajdonost találni az ingatlannak - igaz, meglehetősen kalandos úton.

Elég furcsa a gödi kormányzati adatközpont sorsa: félig elkészült, évekig nem történt semmi, majd Lázár János leállította, most pedig törlik az illetékes céget. Milliárdok mentek el a semmire.

Az Egri Korona Borház Kft. ügyvezetője ellen, akit a sajtóban Fidesz-közeli vállalkozóként emlegetnek, költségvetési csalás, illetve hamis magánokirat felhasználása gyanújával nyomoz az adóhatóság. A cég tavaly 372 millió forintos támogatást kapott munkásszállások kialakítására.