K-Monitor Adatbázis

A BLA nem egy mezei alapítvány, 2021 tavaszán úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítették. Egyúttal jelentős ingatlanvagyont is kapott a magyar államtól, fő szponzora pedig a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Már 2021-ben is államtitkári szintű átlagfizetések voltak a civilnek látszó, de valójában kormányzati propagandaeszközként funkcionáló Alapjogokért Központot működtető magáncégnél, de tavaly rekordösszeget, 1,1 milliárdot költöttek juttatásokra a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nél.

Ha csak az alkalmazottakra ment volna el a pénz, a 37 dolgozó fejenként és átlagosan annyit keresett volna, mint egy államtitkár: havi bruttó 1,75 milliót. A például megbízási díjakat is tartalmazó személyi juttatásokra egyre többet költenek az Alapjogokért Központnál: tavaly már a kiadások 65 százalékát ez vitte el. De van is miből, hiszen évente milliárdokhoz jutnak állami pénzből.

A Hírklikk adatkérése nyomán kikerültek a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződései, amikből kiderül, újabb milliárdokat kapott a Batthyány Lajos Alapítvány, de az is, hogy erre az évre eddig 20 milliárd forintnyi szerződést kötöttek kormányzati kommunikációra Balásy Gyula cégeivel.

A kormánypárt fontos fegyverei lehetnek a kampányban a Megafon Központ influenszerei, akikbe már most több mint félmilliárd forintot invesztáltak. A beszélő fejek a kormány narratíváját visszhangozzák, és arra is jók, hogy még inkább elmossák a tény és vélemény, valamint a politikai szereplők és média közti határokat. Kérdés, hogy közlendőjük a Fidesz-tábor összerázásán kívül alkalmas-e arra, hogy megszólítsa a bizonytalanokat.

Kutatók, elemzők, szakértők, véleményformálók? Vagy inkább több milliárd forintnyi közpénzből kiépített, napi szinten fizetett, többszintű kormányzati propagandarendszer? Megvan a kapcsolat a központi költségvetés, valamint az Orbán-kormány retorikáját szerte az országban, sőt a világon szajkózó konzervatív influenszerek között. Összesítettük, milyen jelentős befektetés volt az adófizetőknek a Fidesz kommunikációs hadviselését megvalósító Alapjogokért Központ létrehozása és szárnyalása, valamint az azon keresztül finanszírozott szereplőgárda kistafírozása, méghozzá alig titkoltan Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntései nyomán.

Vonzzák a vagyont a kormányközeli jogi elemzők. Az Alapjogokért Központ kormányközeli szervezetet működtető céget tavaly jegyezték be tulajdonosként egy Budakeszi úti ingatlan tulajdoni lapjára. Az eladó vállalkozás beszámolójából kiolvasható, hogy 1,4 milliárd forint volt a hatszintes épület ellenértéke, amit az Alapjogokért Központ feltehetően jórészt közpénzből állhat. Korábban arról írtunk, hogy közbeszerzési eljárás keretében 300 millió forintért alakítják át az ingatlant: kerül bele szauna, fitneszterem is.

A Budakeszi úton, a Türk Tanács és az MMA épülete között egy hatszintes épületet alakítanak át irodaházzá az Alapjogokért Központ részére. Az ingatlanban szauna és fitnesz-szoba is lesz, az átalakítás eddig ismert költségei közel 300 millió forintra rúgnak. Az Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Kft.-ről korábban kiderítettük, hogy szinte a teljes költségvetését az eredetileg a Miniszterelnöki Kabinetirodából származó közpénzekből finanszírozott támogatások biztosítják.

Mire fordítják a bőkezű Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjait? Egy „konzervatív kávézónak” például 600 millió forint jutott.

Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Van, hogy a támogatásért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég elvileg semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, néhány kétes színvonalon megvalósított projekt pedig arra utal, hogy ezek csak az egyre jobban kereső beszélő fejek etetésére szolgáló támogatás lepapírozását szolgálták: 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.