language

Akták:

MKB eladása highlight_off

Kulcsszavak:

nyomásgyakorlás highlight_off

MKB eladása

MKB eladása

Az MKB bankot a magyar állam 2014-ben vette meg a bajor tartományi banktól, amely fölött a tulajdonosi jogokat 2014 decemberétől a Magyar Nemzeti Bank gyakorolta. 2016 júniusában zárult le a bank privatizációja: az MKB tulajdonosa 45 százalékban a magyar METIS Magántőkealap, 45 százalékban a nemzetközi hátterű Blue Robin Investment és 10 százalékban a Pannónia Nyugdíjpénztár lett.

 

A bankot megvásároló konzorcium tagjai körül sok a bizonytalanság: a Blue Robin-t például csak pár hónappal a magyar bank megvásárlása előtt jegyezték be Luxemburgban elég szerény alaptőkével és nehezen átlátható tulajdonosi struktúrával. A Figyelő értesülése szerint MKB élén az MNB-ből érkezett Balog Ádám és köre jutahatott jelentősebb kisebbségi részesedéshez úgy, hogy a bank szingapúri-luxemburgi befektetője saját 45 százalékos részvénycsomagjának kétharmadát átengedte az MKB menedzsmentjének. A valódi tulajdonosok feltárásáért perel a Magyar Narancs: az MNB megtagadta az adatok kiadását, ezért a Transparency International támogatásával és a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda közreműködésével a lap pert indított, amit első fokon megnyert. A vevők semmiféle szóbeszédet nem voltak hajlandók kommentálni, egy sajtótájékoztatón a Blue Robin tanácsadójaként bemutatkozó Semsey Barna kimondta, hogy „a végső befektetői kör nem lesz nyilvános”. 


Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!


2017 tavaszán váratlan fordulattal fény derült a tulajdonosokra: Balog Ádám B vezérigazgató és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank tulajdonosa - egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére - az MKB vezető tulajdonosaivá váltak.


Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

22 ügy, amiben a kormány előhúzta a mindent vivő kártyát

Öt éve él a jogszabály, amellyel a kormány elvette a lehetőségét annak, hogy versenyszabályok miatt esetleg meghiúsuljon a nagy Fidesz-barát média-összefonódás. Eddig sem volt hiány nemzetstratégiai jelentőségre és közérdekre való hivatkozásban, ha olyan ügyletről volt szó, amit a kormány bármi áron keresztül akart vinni. Végignéztük ezeket, és bár van köztük pár meredek, a mostani testhosszal veri őket.

MNB kontra Figyelő: ilyen az, amikor működik az újságírói forrásvédelem

A Figyelő múltheti számában számolt be róla, hogy jogerősen elutasította a Fővárosi Törvényszék azt az ügyészi indítványt, amely Brückner Gergely újságírót kötelezte volna forrásának felfedésére az akkor állami tulajdonba került MKB helyzetével kapcsolatos, az MNB és a Miniszterelnökség közti levelezés tartalmát ismertető 2015-ös Figyelő-cikk kapcsán. Az ügy igen fontos a sajtószabadság garanciái szempontjából, ezért – az érintett szíves hozzájárulásával – a bírói döntéseket közzétesszük és tartalmukat összefoglaljuk.

Vége a Népszabadságnak

Mind jobban körvonalazódik, hogy nem hirtelen döntés áll a Népszabadság bedarálása mögött, az ügyletet jó ideje készítik elő, s az igazán nagy fordulat akkor következett be, amikor nyáron a kormányzat nekiment Spéder Zoltán nagyvállalkozónak, akinek addig befolyása volt a napilapra. Abban pedig, hogy éppen most került sor a puccsra, vélhetően szerepe van a bukott népszavazásnak s hogy az újság egyre élesebben bírálta a kormánypártot, sorra jött elő a kellemetlen ügyekkel.

Terjeszkedne a Hunguest új tulajdonosa

A Hunguest új tulajdonosa a szállodák felújítását, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését tervezi, és később terjeszkedne is. Jászai Gellért, a Konzum-csoport elnöke a Magyar Időknek elmondta: a hangsúly Magyarországon és a belföldi turizmuson marad, a hálózat bővítését a már meglévő és eredményes vidéki egységek vonzáskörzetében tartja elképzelhetőnek.
Találatok: [4]  Oldalak:   1