language

Akták:

Állami vállalati támogatás a CÖF-nek highlight_off
MNB alapítványok highlight_off

Állami vállalati támogatás a CÖF-nek

Állami vállalati támogatás a CÖF-nek

A HVG 2017 április végén írt arról, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. több száz millió forintot adott a kormánypárti Békemeneteket szervező CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak. Az Átlátszó májusra közadatigényléssel kiderítette, hogy az MVM valóban támogatta a Civil Összefogás Fórumot, méghozzá 508 millió forinttal. Az MVM sokáig az adatvédelmi hatóság elnökének felszólítása ellenére sem adott tájékoztatást arról, hogy miért támogatta több mint félmilliárd forinttal a Fidesz-közeli civileket. Az Átlátszóval való pereskedés során végül kiderült, hogy a támogatásból 433 milliót 4 darab imázsfilmre költött el a CÖF. A videók gyártásával a Fidesz-közeli Magno Studio Kft.-t bízták meg a civilek. Az iratokból az is látszik, hogy 3,6 milliót “Civil érdekű hirdetésekre” (5-5 hirdetésre a Magyar Hírlapban és a Magyar Időkben) 1 milliót pedig a “Civil Akadémia” nevű programsorozat kormányközeli fellépőire költött a szervezet, ezek mellett pedig 7 millió jutott a CÖF brüsszeli tüntetésére.

A Kormány álláspontja szerint  „a társaság eredményesen működik, ez lehetővé teszi, hogy a társadalmi felelősségvállalási aktivitását saját forrásból fedezze, és számos közhasznú tevékenységet támogasson”, és arra hivatkoztak, hogy az MVM-nél „nem közpénzt költenek el, hanem saját forrásból gazdálkodnak". Az ügynek további pikantériát ad, hogy az MVM kommunikációs igazgatója Bentzik Réka Origonak adott interjújában elismerte, az MVM minden támogatását a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá.

Ezt követően kiderült, hogy más állami szervezetek kifizetési listáján is felbukkant a CÖKA. A Szerencsejáték Services Zrt. először 170, majd 40 millió forint értékben kötött szponzorációs szerződést az alapítvánnyal. Miután az állami cég nem akarta elárulni, mire adta a támogatást, bejelentésünkre a NAIH eljárást indított, így az iratokból megtudhattuk, hogy a 170 milliós támogatást roll-upokra, molinókra és hirdetésekre költötte a CÖF. (Azt, hogy a 40 milliós támogatást mire szánták a civilek, “meg nem ismerhető adatok”-ra való hivatkozással titkolja az állami cég.) 2021-ben közérdekű adatigénylésünk után a Magyar Fejlesztési Bank is nyilvánosságra hozta, hogy 25,4 millió forinttal támogatták a CÖKA-t – az állami bank így kiemelt támogatóként szerepelt a Civil Akadémia előadássorozat meghívóin.

A CÖF-CÖKA a támogatások felhasználásának időszakában nyíltan kampányolt a kormánypártok mellett a választások előtt. 2018-ban és 2022-ben (Kövess Minket 2022 Kft. nevű cégükön keresztül) plakátkampányt folytattak, amelyekkel ellenzéki jelölteket támadtak.

MNB alapítványok

MNB alapítványok

2014-ben a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forint közpénzt – teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét – juttatott oktatási feladatokra az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványoknak. Matolcsy a VS.hu-nak elmondta, saját közgazdasági képzések indítását tervezik, amelyek nem a "bukott neoliberális tanokat" hirdetik. Az alapítványok mintegy 197 milliárd forintot állampapírokba fektettek, a fennmaradó összeg elköltésével kapcsolatban pedig számos kritika érte az alapítványokat a közbeszerzések és átláthatóság hiánya és ezek tartalmát illetően. A HVG információi szerint az alapítványi kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét, a tagok pedig több, mint félmillió forintot kaptak havonta. Az is kiderült, hogy az MNB alapítványaiban és cégeiben vezető beosztással rendelkező személyek jelentős része álláshalmozó, tehát minimum két pozíciót tölt be párhuzamosan – Nagy Róza egykori államtitkár és jegybanki főigazgató például egyszerre öt tisztséget tudhatott magáénak az MNB alapítványi- és céghálójában. 

2016-ban Bánki Erik fideszes képviselő nyújtotta be azt a törvénymódosítási javaslatot, ami titkosította volna az MNB alapítványainak költéseit, mondván, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét” – ennek révén az alapítványok mentesültek volna az átlátható gazdálkodás és az adatszolgáltatás követelménye alól. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a tervezetet, így a törvény módosítása nem történt meg, a gyakorlatban azonban hosszú távon mégis a kormány álláspontja érvényesült.

A Transparency International szerint az MNB által az alapítványokon keresztül véghezvitt közpénzköltés börtönbüntetéssel járó hűtlen kezelést valósíthatott meg. A TI az Alkotmánybíróságra hivatkozva bizonyította, hogy az MNB alapítványai „kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el”, így 2016 április 22-én számos szerződés közzétételét sikerült elérni. Ezekből többek között kiderült: másfél év alatt több mint 3,5 milliárd forint értékben kapott megbízást az akkoriban még Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő Zrt. Ezen kívül 600 millió forintot fizettek ki a Vs.hu portált és az Origo-t is kiadó New Wave Production Kft.-nek, 70 millió forintot juttattak a Matolcsy György jegybankelnökről írt Sakk és póker c. könyv szerzőjének, továbbá az alapítványok egyenként havi 750 ezer forintért megrendelték a Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó BanKonzult Kft.-től a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” c., tartalmilag azonos elemzést.

A TI álláspontja szerint a Pallas Athéné alapítványokon keresztül közvetlenül az MNB költötte a közpénzt, mivel az alapítványok költéseit jóváhagyó kuratóriumokban és a működésüket ellenőrizni hivatott felügyelőbizottságokban az MNB jelenlegi és korábbi vezetői ültek. Az általuk feltételezett hűtlen kezelés úgy valósulhatott meg, hogy a jegybank vezetői megszegték a vagyonkezelési kötelezettségeiket. Mivel az MNB vezetői büntetőjogi értelemben hivatalos személyek, a történtek egyszersmind hivatali visszaélés gyanúját is keltik. Mindezért 2016-ban feljelentést tettek Polt Péter legfőbb ügyésznél, a feljelentést azonban az ügyészség el sem bírálta. 

2017-ben derült ki, hogy feltűnően sok jegybanki, illetve MNB-alapítványnál dolgozó került be a PTE Földtudományi Doktori Iskolájába, ahol éppen a Pallas Athéné Alapítványoknak köszönhetően 300 ezres ösztöndíjakat ítéltek meg a hallgatóknak. Az ösztöndíjasok között szerepelt többek között Vajda Zita, Matolcsy György második felesége, Palotai Dániel, az MNB akkori ügyvezető igazgatója és a PADOC felügyelőbizottsági tagja, illetve Kante Awa, a Matolcsy-közeli Nagy Róza lánya. 

Az MNB-alapítványokhoz több nagyívű ingatlanfejlesztés köthető: így például a Postapalota, és annak felújítása, amely 2018-ban az MNB tulajdonába került, vagy az Ybl Vízház épülete, ami ma már Ybl Kreatív Ház néven működik, mint kulturális központ, illetve itt üzemel Felix néven a NER-körökben is kedvelt, Matolcsy-közeli Pintér Máté érdekeltségébe tartozó étterem. Az MNB-alapítványok ingatlanvagyonának egy része – így az Andrássy úti, Pusztaszeri úti és Mátyás király úti ingatlan – Matolcsy-körhöz közeli magántőkealapokhoz vándorolt, így a 2018-ra felhalmozott, körülbelül 100 milliárdos ingatlanvagyon 2021 végére 4,5 milliárdra csökkent.

Találatok/oldal: Listázási sorrend: