K-Monitor Adatbázis

Az MNKH 5,5 milliárd forint állami pénz elköltése után 2,8 milliárd forintnyi üzletet tudott összehozni a magyar cégeknek. Ez legalább 2,7 milliárd forintos bukó.

A második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének cége nyerte el a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. izraeli irodájának üzemeltetését – tudta meg lapunk. Az állami társaság többek között 47 irodát létesít világszerte, a nyertesek közt feltűnik egy, a miniszterelnök vejével is összefüggésbe hozható cég. A kínai kirendeltség sorsáról pedig már a pályázat kiírása előtt dönthettek.

Derékig elmerült a Quaestor-botrányban, sokáig titkolta közérdekű adatait és szerződéseit, felsővezetésében Szijjártó focista haverja, összekötői között frissdiplomások vannak. Ez a Magyar Nemzeti Kereskedőház, amely tízmilliárdból próbálja pörgetni a magyar exportot olyan egzotikus helyeken, mint Botswana, Ghána és Laosz. Megnéztük, hogy ez mennyire sikerült nekik.

Bűnös mulasztások a keleti nyitás és állami milliárdok szorgos kiszervezőjénél.

Eddig csak találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen mennyi pénzt tartott a 2015-ben csődbe ment Quaestornál. A legbátrabb becslések hatmilliárd forint köré tették az összeget.

Messze nem a Magyar Nemzeti Kereskedőház volt az egyetlen ügyfél, aki a csődbejelentés napján jutott hozzá a pénzéhez a Quaestortól, még ha a legnagyobb tételhez is. Milliókat-tízmilliókat sokan felvettek, négy magánszemély pedig százmilliós nagyságrendben mentette ki a megtakarítását.

Napokon belül nyilvánosságra kerül, hogy mikor és mennyi pénzt tartott a külügyhöz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a Quaestor cégcsoportnál, a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél.

Szellemi közösségként, baráti társaságként emlegették a tanúk azt a Birodalom elnevezésű „szervezetet”, amelyhez a nyomozó hatóságok gyanúja szerint az USA-nak és az IMF-nek kémkedő Maxin Norbert és gyanúsított társa, B. Béla tartozott. Az Átlátszó birtokában lévő nyomozati anyagok alapján az ügyről ennél több nem is derül ki, az iratok nagy része más eljárásokhoz kapcsolódik, és a tanúként meghallgatottak sem tesznek említést a gyanúsítottaknak felrótt hírszerző tevékenységről. Ellenben beszéltek fideszes politikai körökkel való kapcsolatról, ismert üzletemberekkel folytatott tárgyalásokról, valamint Maxin Norbert értékes műgyűjteményéről, és annak eltüntetéséről.

Az USA-nak és az IMF-nek való kémkedéssel gyanúsítják a magyar hatóságok az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet, és a cég magyarországi képviselőjét, B. Béla Szabolcsot – tudta meg az Átlátszó az üzletember ügyvédjétől. Az ügy érdekessége, hogy 2008-as sztoriról van szó, és az eljárást nem titkosították. Maxin Norbert védője, Kertész Gusztáv szerint semmilyen bizonyíték nem alapozza meg a gyanúsítást. Az informatikai vállalkozóval kapcsolatban több éve elterjedt az, hogy azért tűnt el szinte egyik pillanatról a másikra, mert megölhették.

Havonta negyedmilliárd megy el a kereskedőházak terjeszkedő rendszerére. Az eredmények egyelőre haloványak, persze van, aki így is jól jár. Többek között az Orbán családnak nem is­meretlen jordániai (migráns, ah, borzalom!) család vagy egy ­Matolcsy-rokon.