language

Akták:

Moszkvai vízumközpont highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Moszkvai vízumközpont

Moszkvai vízumközpont

2015 januárjában helyezték előzetes letartóztatásba Kiss Szilárd Miklóst, volt magyar agrárdiplomatát, akinek felesége a moszkvai vízumközpont résztulajdonosa. A gyanú szerint két társával megpróbálta megrövidíteni a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet. Kiss egész életében Oroszországban üzletelt, akkor is, amikor ez összeegyeztethetetlen lett volna diplomata státuszával. Egy 2011 áprilisi keltezésű dokumentum szerint (diplomatává történő kinevezése előtt) 80 ezer eurót vett át egy orosz üzletembertől, hogy elintézze ismerőseinek magyar vízumát. Diplomataként sem hagyott fel az üzlettel, 2012-13-ban hivatalos vizsgálat is folyt a moszkvai vízumkiadási gyakorlat kapcsán. Kiss borkereskedelemmel is foglalkozott, Tarsoly Csaba borait is terjesztette Oroszországban, aktív szerepet játszott abban is, hogy először Tarsoly cége, a Quaestor kapta meg a moszkvai magyar kereskedőház megnyitásának jogát, amelynek címe megegyezik a vízumcentrum címével. 

 

Több ezer schengeni vízumot adtak ki a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztályán olyan orosz állampolgároknak, akikről valójában azt se tudták, kicsodák. Egy évvel a Kiss Szilárd-féle Monte Tokaj Kft. elleni belső vizsgálat megszületése után egy magáncégnek, a questoros VisaWorld-Center Szolgáltató Kft.-nek szervezte ki a magyar állam a vízumkiadást. A moszkvai  központot 2014 novemberében adta át ünnepélyesen Szijjártó Péter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében közölte, hogy a vízumkiadási szabálytalanságok 2013 előtt, nem pedig a később létrehozott vízumközpontban történtek. Szijjártó minisztériuma 2015-ben, a botrány kirobbanásakor először nem látta okát felbontani a szerződést, de néhány héttel később felbontotta az üzemeltetésre vonatkozó szerződést a brókerbotrányba keveredett Quaestor cégcsoporttal.

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Vádat emeltek Kiss Szilárd ellen

Vesztegetés bűntette miatt vádat emeltek egy pénzintézeti vezető és két vállalkozó ellen, egyikük Kiss Szilárd, Magyarország moszkvai nagykövetségének korábbi mezőgazdasági attaséja is - közölte a vádhatóság.
Találatok: [3]  Oldalak:   1