Leghamarabb szeptemberben kerülhet az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottsága elé az Altus Zrt. vezette konzorcium uniós megbízásának ügye.
A trafikbotránynak ez egy olyan szelete, amiről eddig nem is volt hír, a nagykereskedelmet a kormány egy cég kezébe szervezte, a piacon eddig jelenlévő nagykereskedők számaiból kalkulálva kiderült, hogy ez 5-10 milliárdos haszonnal jár, a kabinet azonban éves szinten 600 milliós koncessziós díjat kér érte – ezt Szigetvári Viktor mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Az MSZP számításai szerint a MET Zrt. 150 milliárd forintot "kaszált" a kormány által jogszabályban biztosított gázkereskedelmi rendszerrel, miközben 4,1 milliárd forint volt a magyar állam haszna. A MET "zavaros gázügyleteiről" szóló sajtóhíreket a cég visszautasítja és jogi lépéseket emleget.
Nem minősül tiltott állami támogatásnak az, hogy a Mol Nyrt. és a magyar állam 2005-ben megállapodásban rögzítette, hogy a cég 15 éven át milyen mértékű bányajáradékot fizessen, ami a bányajárulék későbbi emelése után sem változott - erősítette meg az elsőfokú döntést másodfokon a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.
„Van olyan, hogy a kapufáról kifelé pattan a labda” – ezt eredetileg Orbán Viktor állapította meg az elbukott tapolcai választás után, de mondhatta volna Lázár János is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányülést követő sajtótájékoztatón két állítást fogalmazott meg a paksi bővítésről, és egyikkel sem sikerült eltalálnia az igazságot.
A Bizottság részletes vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Magyarország által 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. A Bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0%-tól 50%-ig terjedő progresszív adókulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak.
Az Európai Bizottságnak megvannak az eszközei, hogy megismerje a paksi szerződés részleteit – mondta a VS.hu-nak a versenyjogi biztos. Máshol egyébként ilyen mértékben nem titkosak a megállapodások.
Új eljárás indulhat a magyar kormány ellen az Európai Bizottság előtt a paksi bővítés ügyében, miután Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője versenyjogi panaszt tett a testületnél. A beadvány lényege, hogy Magyarország megsértette az uniós versenyszabályokat, amikor tender nélkül adta az orosz Roszatomnak a beruházást.