K-Monitor Adatbázis

Most nagyon hasonló tranzakció fog lezajlani, ha a Gazdasági Versenyhivatal áldását adja az összefonódásra. A bejelentések között ugyanis feltűnt egy új dokumentum, mely szerint a V-Híd Zrt. 100 százalékos tulajdonrészt szerezne a dunavarsányi Kontúr Csoport Kft.-ben.

A saját kartell-tevékenységüket önként feltáró cégek jelentős bírságkedvezményt kaphatnak, sőt, akár teljesen meg is úszhatják a bírságszankciót.

A „forráshiányos” BKV tavaly júniusi nagy hajóüzemeltetési tenderét a Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt. nyerte, ám a Világgazdaság idei cikke szerint a pályázat első számú vesztese, tehát közvetlenül a nyertes mögé sorolt Rubin Group Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be, a „BKV Hivatásforgalmú menetrendszerinti közszolgáltatás üzemeltetése hajókkal, üzemeltetési szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Így a folyamat amúgy is elakadt.

A közép-magyarországi kavicskitermelés egyik fajsúlyos vállalkozása visszafoghatta kitermelési kapacitásait, hogy ezzel felhajtsa az árakat, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt indított versenyfelügyeleti eljárást.

„Kartellgyanú miatt” vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal a BKV hajóüzemeltetési közbeszerzése ügyében, ehhez rajtaütéseket is tartottak a közbeszerzés egyes ajánlattevőinél, írja közleményben a hivatal. A Versenyhivatal a BKV Zrt. „Menetrend szerinti hajóüzemeltetés” nevű közbeszerzése ügyében indított júliusban versenykorlátozó megállapodás gyanújával indult versenyfelügyeleti eljárást, mint írják, azután, hogy egy bejelentést kaptak. Ennek alapján úgy vélik, a közbeszerzési eljárásban bizonyos vállalkozások jogsértő egyeztetéseket folytattak az ajánlati árak, illetve a nyertes meghatározása érdekében.

Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) két, villamossági termékek nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás összefonódásának ügyében. A Versenyhivatal szerint ugyanis az óriási drágulással küzdő építőiparban nem lehet felmérni, milyen hatással lenne a két cég fúziója.

Váratlanul érte a távközlési és pénzügyi piac szereplőit a 4iG Nyrt. március végi közleménye: a korábban főleg informatikai fejlesztéssel-üzemeltetéssel foglalkozó vállalat egy előzetes megállapodás értelmében szeptember végéig megvásárolhatja a magyarországi Digi cégcsoportot a román RCS & RDS konzorciumtól. A megállapodásban nem is a 4iG részvétele a különös; a 2018-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, majd a „Mészáros jobbkezének” számító Jászai Gellért többségi tulajdonába került kormányközeli vállalat elképesztő ütemben és számos irányban terjeszkedik. Amióta felvették a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ritmusát, szinte nincs olyan hét, hogy ne nyernének valamilyen többmilliárdos állami közbeszerzést, vagy ne jelentenének be egy-egy cégfelvásárlást.

A kormánykedvenc i-Cell Mobilsoft Zrt. bevásárolta magát a CompuTrendbe, amely az államigazgatásnak, például az Államkincstárnak gazdálkodási szoftverprogramokat szállít – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján közzétett tájékoztatóból.

Garancsi István cége vásárolhatja fel a háromszereplős pénzszállító piac legkisebb cégét, a Trezexet. A Gazdasági Versenyhivatal nem fogja vizsgálni ezt a felvásárlást. Mókás esettanulmány a legújabb kori hazai gazdaságból.

Megkezdte működését a Magyar Bankholding, s ennek folyományaként az állam elvesztette közvetlen befolyást a Budapest Bank felett. A Budapest Bankot (BB) az Orbán- kormány még 2015-ben vásárolta meg 700 millió dollárért – akkori árfolyamon számolva 214 milliárd forintért a kelet-európai piacról kivonuló amerikai GE Money csoporttól. Az elmúlt években a BB újra állami pénzintézetként működött tisztes, évi 10 milliárd forint feletti nyereséget produkálva, az állam, illetve a vagyongazdálkodásért felelős Mager Andrea tárca nélküli miniszter felügyeletet alatt. Ám ez helyzet megváltozott, ugyanis a kormány a sokáig lebegtetett, nyílt privatizáció helyett a bankot beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be, amelyben az magyar állam részesedése mindössze 30,35 százalék.