K-Monitor Adatbázis

Költségvetési csalás gyanújával őrizetbe vette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dlusztus Imrét és másik két embert egy uniós forrásokat is érintő, félmilliárdos nagyságrendű panama ügyében. Mind a hárman érintettek voltak a szegedi Szeviép és a Mars téri piac ügyében is, továbbá az sem titok, hogy az ő tulajdonukban van a mórahalmi makettpark is.

Költségvetési csalás gyanújával vették őrizetbe Dlusztus Imre újságírót, költőt, labdarúgó-vezetőt és borszakírót, lapunk egykori főszerkesztőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói. Információink szerint kedd reggel tartottak nála házkutatást, és onnan el is vitték a nyomozók. Úgy tudjuk, hogy az ügyben két másik embert is előállítottak. Kerestük a NAV-ot, hogy áruljanak el részleteket az ügyről, azonban azt válaszolták, hogy konkrét adózóra vonatkozó információkat a törvényi rendelkezés értelmében nem hozhatnak nyilvánosságra.

Nyomozás indult a gyereknek, szakembereknek szánt lovasközpont miatt, ahol a hvg.hu csak Czerván György államtitkár vejét találta. A gyanú szerint jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásról lehet szó, a NAV vizsgálja az ügyet. Ahogy megírtuk, az uniós pénzből tető alá hozott központban például olyan lószolárium volt, amit csak az ünnepélyes átadásra kértek kölcsön, aztán visszavitték a tulajdonosának - de azért leszámláztak egy ilyen berendezést.

Az OLAF szerint kamuprojektekbe ömlöttek az innovációra szánt milliárdok Magyarországon, és már a hazai nyomozóhatóságok is rajta vannak egy rakás ügyön, amelyek az uniós szerv ajánlására indultak. Az egyik legnagyobb koncot az a vállalkozói kör haraphatta le, amiről korábban megírtuk, hogy gyanúsan sok innovációs pénz vándorolt hozzájuk fura projektekre, most már a nyomozók kopogtatnak az ajtajukon. A folyamatban lévő ügyekben több tízmilliárd forint forog kockán, amit akár vissza is kérhet az Európai Bizottság.

Havi 2 millió forint mellékest tehetett hivatalosan zsebre a propagandaminiszter 2017-ben a kormányzati fizetése mellett egy találmány „hasznosítási díjából”. Rogán Antal pluszjövedelme egy olyan digitális aláírási szabadalomból származott, amelyet Csík Balázzsal és Lengyel Csabával közösen jegyzett. A miniszter partnerei a Profitrade Kft.-n keresztül komoly uniós támogatást vettek fel egy hasonló aláírás-hitelesítő rendszer kifejlesztésére. Az OLAF ezt a 256,8 milliós megállapodást és a cég három másik szerződését kezdte vizsgálni tavaly, de azóta különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál is elindult a nyomozás.

A szegedi Fideszhez ezer szállal kötődő cég offshorozott el 185 millió forint uniós támogatást. A vadaspark játszótér-építését az OLAF is vizsgálta, pár év aktatologatás után pedig vádat emelt az ügyészség is. A pénz nem került elő.

Egymásnak ellentmondó tanúvallomást tett a helyettes államtitkár és a kabinetfőnök, de az ügyészség nem akadt fenn ezen. Bár maguk a csalásra készülő gyanúsítottak állítják: fentről súgtak nekik arról, hogy lehallgatják őket, a nyomozók szerint erre nincs bizonyíték. Úgyhogy le is zárták gyorsan az ezzel kapcsolatos nyomozást.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.

Bedöglött projektek szegélyezik az utat, ami a hírhedtté vált rakamazi Teknősház és vízi tanösvény teljes kudarcához vezetett. Az elfüstölt százmilliók egy részéről pedig még a finanszírozó szervezet sem tud, a NAV Bűnügyi Igazgatósága viszont egy éve nyomoz utánuk.