K-Monitor Adatbázis

Az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály. Megszereztük az előterjesztést, amely szerint többek között évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért, kötelezően felvetetnének embereket a boltokba, durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra, és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.

A kormány szokása szerint titkolná, mi és mennyiből történik a Várnegyedben, mi azonban megpróbáltuk összeszedni, amit eddig lehet tudni az átalakulásáról.

Semmilyen következménye nem lesz a HungaroControl Zrt.-nél annak, hogy az állami tulajdonú légiforgalmi szolgáltató 320 millió forinttal támogatta a Szövetség a Nemzetért Alapítványt – derül ki Fónagy János válaszából.

Közel két hónap telt el azóta, hogy egy hétköznapi példán illusztráltuk a közérdekű adatok megismerésének reménytelenségét. Ennyi idő után szívesen számolnánk be arról, megérkeztek a kért információk az Nemzetgazdasági Minisztériumtól, de továbbra sem tartunk itt. Az előző felvonás ott fejeződött be, hogy a minisztérium kiszámlázta az Indexnek a kért adatok összeállításának munkadíját, amit kisvártatva be is fizettünk.

Vajon milyen vállalásokat tett a kormány a felcsúti kisvasút 600 millió forintos uniós támogatásáért cserébe, és miért titkolják azokat? A Nemzetgazdasági Minisztérium az Átlátszó közadatigénylésére csak az EU-s projekteket összesítő kormányzati honlap linkjét küldte el válaszként, és a NAIH állásfoglalására sem reagált. Közben a kisvasút már csak hétvégente közlekedik.

Az Eximbank volt vezérigazgatója, egyben a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi helyettes államtitkára is gyanúsítottja annak a büntetőeljárásnak, amit a pénzintézet ingatlanbérleti szerződése miatt folytat a Nemzeti Nyomozó Iroda

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

Amikor találkoztunk a nagy alakú táblával, amely a félkészen álló épület előtt rendíthetetlenül hirdeti, hogy az Európai Unió és a magyar állam 822 milliós támogatásának köszönhetően itt már két éve gyógyászati központ működik, elég gyanúsnak tűnt, hogy itt valaki átverte az Európai Uniót és a magyar államot.

Sokasodnak a kérdések a kabinet budai Várba költözése kapcsán, egy azonban biztos: szinte napról-napra többe kerül Orbán Viktor palotája. A kormány például egyik utolsó tavalyi intézkedésével további 3,9 milliárd forintot adott a miniszterelnök "puritán" dolgozószobájának kicsinosítására, s állítólag a munka is gőzerővel halad, ám hiába a folyamatosan változó tervek és összegek, a Miniszterelnökség lapunkat egyetlen szóval sem tudta többről tájékoztatni, mint két hónappal korábban.

A jelenlegi tervek szerint több mint 55 milliárd forintba kerül a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Belügyminisztérium (BM) budai Várba való költöztetése. A pontos kiadások egyelőre nem ismertek, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy a tárcák költöztetése, valamint az épületek felújítása három évig tart majd, és évente legalább 10-15 milliárdos költségvetési kiadást jelentenek. Ez az összeg azonban még lényegesen nőhet.