language

Akták:

Olajügyek highlight_off
200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [409]  Oldalak:   <<  <  27 28 29 30 31 32 33 34 35 36   >  >>

Pallag perei: Fejjel a falnak

Pallag Ferenc az ügyek elfektetésével, hűtlen kezeléssel és hivatali bűnpártolással gyanúsította a Békés megyei vámosokat. A szervezett bűnözéshez szorosan kapcsolódó jelenségek sorában említést tett a Viharsarokban folyó kiterjedt olajszőkítésről, valamint szesz-, drog- és cigarettacsempészetről.

Olajszőkítők emberközelben: Betyárvirtus

Az események, a cégek mögött azonban többnyire nincsenek arcok; hallani is csak az "első vonalról" hallani, igaz, róluk is leginkább lelövésük/felrobban- tásuk után. Az alábbiakban egy eddig jobbára ismeretlen közegről, az olajos hierarchia kisembereiről és "középosztályáról" olvashatnak történeteket.

Pallag László privát csapattal folytatja az olajügyek feltárását

Pallag László (FKGP) volt olajbizottsági elnök szakértőkből, vámosokból, rendőrökből és civilekből álló, privát csapattal folytatja a megszűnt parlamenti testület által kezdett munkát - értesült a Magyar Hírlap. Ebben a hónapban várhatóan még nem fejeződik be a nyomozás az olajbizottsági koronatanú, Nógrádi Zsolt ügyében.

Tagadta bűnösségét a Kordax korábbi két vezetője

Tagadta bűnösségét a Fővárosi Bíróságon szerdán megkezdődött büntetőperben Kelemen Iván, a felszámolás alatt álló Kordax Rt. egykori többségi tulajdonosa, vezérigazgatója és Siska Lajos, a cég volt kereskedelmi igazgatója.

Szerdán kezdődik a Kordax - büntetőper

A Fővárosi Bíróságon szerdán kezdődik az a büntetőper, amelyben Kelemen Ivánt, a Kordax Rt. egykori többségi tulajdonosát, vezérigazgatóját és Siska Lajost, a cég volt kereskedelmi igazgatóját - olajügyek kapcsán - csempészettel és adócsalással vádolja a Fővárosi Főügyészség.

Elsőfokú ítélet született egy olajos perben

Három vádlottat börtönbüntetéssel, egyet pénzbüntetéssel sújtott, egyet pedig felmentett a vádak alól csütörtöki ítéletével a Gyulai Városi Bíróság abban az olajos perben, melynek öt vádlottja jövedékkel való visszaélés és okirat-hamisítás miatt állt eljárás alatt.

Elhúzódhat Papa szavainak ellenőrzése

Sürgető feladat annak kiderítése, hogy mi a valóságtartalma azoknak az állításoknak, amelyeket Sándor István tett az olajbizottság előtt. Rengeteg adatot kell ellenőrizni, ami nem megy egyik percről a másikra - közölte a kérdésünkre Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) sajtó- és tájékoztatási osztályának vezetője.
Találatok: [409]  Oldalak:   <<  <  27 28 29 30 31 32 33 34 35 36   >  >>