K-Monitor Adatbázis

Mintegy negyvenmilliárd forintból újul meg a székesfehérvári vasútállomás, ahol az utasok keddtől már birtokba vehetik a megújult aluljárót - jelentette be Cser-Palkovics András, a város polgármestere a hétfőn tartott helyszíni bejáráson.

Az egy hete átadott, alig pár perccel rövidebb utazást ígérő, tízmilliárdokból felújított Budapest–Esztergom-vasútvonalon ugyanis a fénysorompó még nem működik. Ürömnél a P+R parkoló és az állomás autóval megközelíthetetlen, gyalogosan pedig szinte értelmetlen odamenni.

Halálút lehet a félbehagyott M4-esből: a gyorsforgalmi utat alsóbb rendűek keresztezhetik, s bizton­sági elemeket is elhagynának. Lehet még katasztrófafilmekhez díszletet adó vasbeton torzó is az eddig hatvanmilliárdba kerülő félkész szakasz. Bármi lesz is, több tízmilliárd forint közpénz a kár, s papírok bizonyítják, hogy ezért kormánytagok felelősek, s azt is, hogy már a beruházás elején trükközni próbáltak.

A napokban helyszíni bejárást tartottak az M4-es autópálya nyomvonalán, ami több meglepetést is tartogatott a Figyelő Online értesülései szerint.

Megúszhatta volna a kormány az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közti szakaszán folyó építkezés leállításával járó botrányt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) legalábbis két éve olyan jelentést készített a közbeszerzés pályázati felhívásáról, ami alapján már meghirdetése előtt az egész beruházásról le lehetett volna mondani. A döntés a kormányé volt.

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

Az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a magyar kormánynak, hogy az M4-es autópálya fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú, amely lehetetlenné teszi a projekt uniós finanszírozását.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.

Minden megyei jogú város, amelyiknek még nincs, közvetlen közúti kapcsolatot kapna 2018-ig a legközelebbi autópályához - legalábbis Orbán Viktor ígérete szerint. Ezt azonban uniós források nélkül kellene megvalósítani, aminek sehol nem látni a forrásait. Ráadásul Brüsszel elmeszelte az M4-es támogatási kérelmét kartell gyanú miatt.

Ha bebizonyosodik az Európai Bizottság kartellgyanúja az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építésével kapcsolatban, a kormány ki fogja fizettetni a szankciót az érintett cégekkel.