November végén adták át a Püspökladány-Biharkeresztes közötti, 100-as vasútvonalat, az akkori sajtótájékoztatón elhangzott: „a projekt egyik fontos célkitűzése az volt, hogy jelentősen csökkenjen a menetidő ezen a szakaszon”. A MÁV december 12-től érvényes menetrendje szerint a Budapest-Debrecen távot azonban a vonat épp annyi idő alatt teszi meg, mint a felújítás előtt. A MÁV nem válaszolt kérdéseinkre.
Változatlanul nyomást gyakorolva, de már hatalmas felárat is beígérve csavarná ki a kormány a budapesti repülőteret a külföldi üzemeltetők kezéből. Lehetőleg még a választások előtt.
A fák a Déli Körvasút vágánybővítési munkálatai miatt kerültek veszélybe a Hamzsabégi sétánynál: a vasúti töltésen legalább 782 fát, a parkban 198 fát vágnak ki. A beruházók az új vágányok szükségességét az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével indokolják, a tiltakozó lakosok szerint azonban a növekvő teherforgalom indokolja a gigaberuházást. A civilek szerint az ország teljes nyugat-kelet irányú vasúti teherforgalmának nincs helye Újbuda közepén, hiszen lenne más alternatíva. A tiltakozó lakók attól tartanak, hogy a mostani fejlesztés miatt egyáltalán nem fog megépülni a vasúti elkerülő a tehervonatok számára. A túlárazás-gyanús munkát egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég végzi el 338 milliárd forintért, miközben a 2020-as vasúti stratégiában még csak 90-120 milliárd forinttal számoltak. A kormány ügyeskedett a pénz előteremtésekor: az előző uniós operatív program terhére tettek kötelezettségvállalást.
Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába.
A mai napon kerül kihirdetésre a kormány döntése a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának új, koncessziós modelljéről
– még szerdán adott ki egy közleményt ezzel a felütéssel a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A „kihirdetésből” végül az valóban megvalósult, hogy a szerdai Magyar Közlönyben (pdf-ben itt olvashatja) megjelent az egyes koncessziós tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 279/2021. számú kormányrendelet, amelynek 7. paragrafusa két pontban kiegészítette egy tavalyi, szintén a koncesszióköteles tevékenységekkel kapcsolatos rendeletének mellékletét.
Eszerint felkerült a miniszterelnöki kabinetfőnök felügyelete alatt, a kabinetiroda háttérintézményeként működő Nemzeti Koncessziós Iroda bevonásával ellátott, koncesszióköteles tevékenységek listájára a
a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat, valamint
az országos közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése.
Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.
MEGOSZTÁS
Tumblr Twitter Email
SZERZŐ
ERDÉLYI KATALIN
2021. 05. 11.
Módosítás2021. 05. 11.
KAPCSOLÓDÓ
8,3 helyett 9,5 milliárd forintért dolgozik Budapesten Mészárosék vasútépítő cége
A Huawei és több Mészáros-érdekeltség is alvállalkozó lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél
75 milliárdos vasútépítési tendert nyert Mészáros Lőrinc cége
Mészáros Lőrinc cége beszállt a konzorciumba, a kormány milliárdokkal emelte meg a dél-balatoni vasútvonal felújításának költségét
31 helyett 51 milliárdba fog kerülni a Kelenföld-Százhalombatta vasútvonal felújítása
ÁTLÁTSZÓ BLOG
Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba!
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a munkát, de a V-Híd Zrt. ennek majdnem másfélszereséért, közel 10 milliárdért vállalta. A beruházás egy 100%-os támogatású, európai uniós projekt keretében valósul meg, vagyis teljes egészében az EU fizeti. Alvállalkozóként részt vesz a munkálatokban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. és a Mészáros Lőrinc testvérének tulajdonában lévő Híd-Tám Kft. is.
Szeptemberig megint lezárások lassítják a forgalmat az M0-s déli szakaszán átvezető, Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-hídon. Részleges lezárásokról van szó, de az RTL Klub riportja szerint megeshet, hogy 2023-ig is eltart majd a műszaki hibák javítása, vagyis folytatódhat a lassan három éve tartó kálvária.
A Magyar Közút 2024-ig, tehát bőven a választások utánig biztosíthat munkát Szíjj László Duna Aszfaltjának.
Egy kis útfelújítás Soltvadkerten, egy nagyobb Mórahalmon, megint egy másik Bugacon. A Magyar Közút országosan sok-sok ezer kilométernyi utat kezel és üzemeltet, munka pedig mindig van – és a hazai utak állapotát ismerve még sokáig lesz is.
A cég az útfelújítási, karbantartási munkákra közbeszerzéseken választja ki a megfelelőnek ítélt vállalkozókat. A menet már hosszú évek óta ugyanaz: először egy nagy, nyílt tendert írnak ki, amelyre bárki jelentkezhet, ezen választanak ki néhány céget, amelyek ezután egyesével, de már csak egymás közt újra versenyezhetnek a megbízásokért.
