language

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2803]  Oldalak:   <<  <  8 9 10 11 12 13 14 15 16 17   >  >>

Az ÁSZ tovább viszi a szerepét az ellenzék nyakon csípésében, még a NAV-ot is bevonták

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.

Visszaélhetett erőfölényével, bejelentést tettek a GVH-nál a Mol hulladékgazdálkodási cége miatt

Érkezett egy, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t érintő bejelentés a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) – erősítették meg lapunk információit a hazai hulladékipar központi szereplőjének szánt cég tulajdonosánál, a Molnál. A társaság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal és igazolja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek – tették hozzá. Úgy tudjuk, eljárás még nem indult.

Nem menesztik az ügyészt, aki Schadl Gy. és Völner P. segítségével soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát

Nem mozdítják el a hivatalából Bodnár Bencét, azt az ügyészt, aki a Schad-Völner-ügy nyomozati anyagának a tanúsága szerint korábban felsőbb hatalmak segítségével tehetett végrehajtói szakvizsgát. Bodnár Bence a Belügyminisztérium volt helyettes államtitkáraként dolgozott. Nemrég a Telex nyomán írtuk meg, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy belügyi „fontos ember” és egy meg nem nevezett parlamenti kabinet munkatársa is telefonált a korrupcióval vádolt Schadl-Völner párosnak, hogy soron kívül végrehajtói szakvizsgát tehessen. Polt Péter 2022 decemberében nevezte ki ügyésznek, Sorsáról a Demokratikus Koalíció politikusa, Vadai Ágnes tett egy kérdést, azt firtatva, „meddig lehet ügyész Pintér Sándor volt titkárságvezetője, aki Völner Pál és Schadl György közbenjárásával soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát 2021 októberében”, amire Polt Pétertől a következő válasz érkezett.

Senki sem fizetett tagdíjat, mégis volt pénz a Lungo Dromban

A civil szervezeteknek minden év május 31-ig kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatalnak az előző évről szóló pénzügyi beszámolót, amely aztán felkerül a birosag.hu oldalra. A fideszes Farkas Flórián szervezete, a Lungo Drom azonban ennek a kötelezettségének hosszú éveken keresztül nem tett eleget. 2022 nyarán, amikor szabálytalan működésre és átláthatatlan gazdálkodásra hivatkozva több roma politikus a Lungo Drom feloszlatását kezdeményezte az ügyészségnél, még csak a 2016-ra vonatkozó kimutatás volt elérhető a bírósági honlapon.

Megszabadult az állam a Vodafone egy részétől, visszaszerezte a Yettel-t

Egy pillanatig sem gondolta komolyan a magyar kormány, hogy azért szállt be a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásba, mert a mobilcéggel komoly tervei lennének – ez derül ki a hétfőn bejelentett részvénycsere ügyletből. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfőn este lapzártakor adott ki egy megtévesztő közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy magyar állam visszaszerezte 4iG Nyrt-től a korábban az általa birtokolt Yettel Magyarország Zrt. közelebbről meg nem nevezett kisebbségi részét. A GFM még annyit közölt, hogy az ügyletben „részvénycserére” került sor, ám hogy milyen részvényeket adott a magyar állam a NER-milliárdos Jászai Gellért által ellenőrzött tőzsdei cégnek, az a kormány közleményéből nem derült ki.

Itt a bejelentés, a magyar állam a Yettelbe is bevásárolta magát

A magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Yettel Magyarországban – számolt be közleményében a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt.-vel lebonyolított részvénycsere-ügyletről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Úgy szórják a százmilliárdokat a rezsialapból, mintha nem lenne holnap

Ahhoz képest, hogy a „rezsivédelem” a jelek szerint alapvetően befolyásolja Magyarország költségvetését, mérlege, pénzügyi folyamatai meglehetős nehezen követhetők. Az Orbán-kormány tavaly év végén 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra növelte a rezsialapnak is nevezett „rezsivédelmi alap” idei keret-tervét.

Bár már négy hónapja működik, nincs sok nyoma az Integritás Hatóságnak

Bár november közepe óta létezik, nem sok jele van annak, hogy immáron négy hónapja működik egy EU nyomására létrehozott, korrupcióellenes Integritás Hatóság (IH). A szervezet ezúttal sem válaszolt – immáron sokadszor feltett – kérdéseinkre, így például arra, hogy konkrétan bármilyen, korrupciógyanús ügyben élt-e a törvényben biztosított jogával, azaz indított-e vizsgálati eljárást, kezdeményezte-e más szerv eljárását, indított mulasztási pert a bíróságon?

Senki nem beszél a NER-es hátterű fairtásról

Engedély és bejelentés nélkül vágott ki fél tucat fát a fővároshoz közeli Lupa-szigeten egy NER-közeli beruházó, ám egy önkormányzati faültetési kötelezésen kívül eddig semmilyen következménye nem lett az ügynek – ez derül ki egy lapunkhoz eljutott önkormányzati dokumentumból. A lakossági panaszok szerint a beruházó nem fogta vissza magát: nemcsak a Natura 2000-es természetvédelmi besorolású vízparton és közelében lévő fákat vágatta ki, hanem megbontotta a partfalat, és betonozott a Duna-mederbe is.

Számvevőszéki vizsgálat indul az ellenzék külföldi kampánytámogatása miatt

Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok".
Találatok: [2803]  Oldalak:   <<  <  8 9 10 11 12 13 14 15 16 17   >  >>