language

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2809]  Oldalak:   <<  <  14 15 16 17 18 19 20 21 22 23   >  >>

A több száz milliárdos ár ugyan túlzó a magyar Vodafone-ért, ám a köz pénzén semmi sem túl drága

A komoly költségvetési hiánnyal küzdő magyar állam megvásárolná a nemzetközi távközlési hálózat hazai ágának 49 százalékát. A többséget pedig a kurzusközeliként számon tartott 4iG vinné.

Kovács Zoltán testvére ugyanabban a bírói tanácsban fog dolgozni, mint a Kúria elnökének a felesége

Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lesz Debrecenben

Bár a szövegből nem derül ki, minden bizonnyal a kínai CATL akkumulátorgyárról van szó. Ennek helyszíne a hajdúsági megyeszékhelyen, a Déli Gazdasági Övezetben lesz. Emellett a kormány jelentős összegeket invesztál az infrastuktúra-fejlesztésbe. Ez öt éven keresztül 88 milliárdot jelent, de már idén 6,8 milliárd forintot fordítanak erre a célra. Természetesen Magyarország leggazdagabb embere, a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Opus Titász sem maradhatott ki a buliból, mely az elosztó hálózati fejlesztések megépítéséhez 16,68 milliárd forint közpénzt kap.

Névtelen blogbejegyzésre hivatkozva indított újabb rohamot Vasvári Csaba bíró ellen a kormánypárti sajtó

A kormánypárti lap portálján megjelenő írás - amelynek szerzője nem vállalta a nevét a nyilvánosság előtt, és egy Tűzfalcsoport nevű blog bejegyzésére hivatkozik – felidézi, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) friss közleményében a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen „terror” bírája lett volna, vagy a politikum bármely szereplőjéhez lenne kapcsolható.

Csaknem százmilliót fizethet vissza az államnak Kunszentmárton az ipari parki projektje miatt

Kamatokkal együtt összesen 98 millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmárton önkormányzatának, mert a Magyar Államkincstár EU Támogatási Főoszály Felülvizsgálati osztálya a Pénzügyminisztérium vizsgálata nyomán – szabálytalanságok miatt – visszakéri a város ipari parkjának kialakítására adott támogatást – derül ki Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből.

Beindult az Orbán-kormány, újabb 17 közterületet vesz el Budapesttől

Összesen 17 belvárosi, pontosabban a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat közigazgatási határán belül lévő, de eddig fővárosi kezelésében lévő utcát törölt az Orbán-kormány a csütörtök éjjel a Magyar Közlönyben megjelent tíz éve hatályos kormányrendeletből egy gyors módosítással. A pontos megnevezés szerint „a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről” szóló 2012-es kormányrendelet második mellékléte a „kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalakat tartalmazza.

Mire elkészül az iskola, nem lesz diák, aki ott tanulna

Eredetileg 2020-ra ígérték a babócsai oktatási intézmény felújítását, ám még ma is csak a munka szűk negyedénél tartanak. A félresiklott beruházás miatt egyre több gyereket iratnak be máshova. A tankerület úgy tesz, mintha minden rendben lenne.

73 lakásos apartmanházat húznak fel a balatonmáriafürdői szabadstrand mellé, a felháborodás nagy, a lehetőség kevés

Mint arról lapunkban az év elején beszámoltunk, a hivatalos szlogen szerint a nyugalom szigeteként emlegetett Balatonmáriafürdőn komoly felháborodást és tiltakozást váltott ki, hogy kiderült: a keskeny utcákról megközelíthető szabadstrand mellé, a nádas szomszédságába, közvetlenül a tópartra 73 lakásos apartmanházat tervez építeni a győri Balaton Coast Kft. A helyiek és a nyaralók attól tartanak, hogy a megnövekedett forgalom miatt elveszne az eddig csendes üdülőövezeti jelleg, ráadásul a környezet és a tó is megsínylené a fejlesztést. Az aHangon indított petíciót több, mint 12 ezren írták alá, ami jelezte, hogy a bő nyolcszáz lelkes településen élők mellett a nyaralótulajdonosok sem támogatják a terveket.
Találatok: [2809]  Oldalak:   <<  <  14 15 16 17 18 19 20 21 22 23   >  >>