K-Monitor Adatbázis

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

A rendőrségi korrupciós ügy 2012. június 1-jén robbant ki, amikor Vizoviczki Lászlóval, számtalan budapesti szórakozóhely tulajdonosával és egyik emberével együtt őrizetbe vették Kalmár Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közrendvédelmi főosztálya vezetőjét és Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűncselekmények elleni osztálya vezetőjét. Ezután Gulyás Imrére, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya vezetőjére és Koblencz Attilára, az NNI kiemelt ügyek osztálya felderítőjére csaptak le. A feltételezések szerint Vizoviczki azért élvezhetett évtizedes védettséget, mert magas rangú rendőröket fizetett le, akik cserébe tájékoztatták a rendőrségi razziákról, illetve segítettek eltussolni neki botrányos ügyeket. (Index.hu)