language

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

Helyek:

Svédország highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [23]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Unokáink is nyögni fogják

Ha egy állami nagyberuházás elszámolásánál kiderül, hogy a projektre költött pénz 50 százalékkal meghaladja az eredetileg tervezett költségeket, akkor felháborodni sem érdemes. Nemcsak Magyarországon, de a nyugati államok többségében is átlagosnak mondható a kiadások ilyen mértékű megugrása.

Unokáink is nyögni fogják

Ha egy állami nagyberuházás elszámolásánál kiderül, hogy a projektre költött pénz 50 százalékkal meghaladja az eredetileg tervezett költségeket, akkor felháborodni sem érdemes. Nemcsak Magyarországon, de a nyugati államok többségében is átlagosnak mondható a kiadások ilyen mértékű megugrása.

Van bizonyíték a korrupcióra?

A magyar hatóságok évek óta állítják: nincs magyar érintettség a Gripen-botrányban, ezért eljárást indítani sincs ok. Most azonban birtokunkba került az ügy egyik brit tanújának ezeroldalas vallomása, amelyben magyar kenőpénzek kifizetéséről is beszél.

Házkutatás és Matolcsy szava

Továbbra sem tisztázott megnyugtató módon, hogy mennyi valóságalapja lehet annak a brit korrupcióellenes hivatal előtt tett tanúvallomásnak, amelyben a nemzetközi Gripen-botrányban érintett egyik főszereplő pénzügyi tanácsadója, bizonyos Mark Cliff azt állította: Ausztria és Csehország mellett Magyarországgal is tárgyaltak kenőpénz fizetéséről, öt magyart meg is vesztegettek a beszerzés kapcsán, összesen 180 millió schilling értékben.

A svédek kiadnák a Gripen-aktát, de egyedül Polt Péternek

A magyar ügyészség jogsegély keretében kikérheti a Gripen-ügy magyar vonatkozású nyomozati adatait a svéd társszervektől – ezt Gunnar Stetler, a svéd ügyészség antikorrupciós főosztályának vezetője mondta lapunknak.

Svédország tartja a száját Gripen-ügyben

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – az OECD – nemzetközi sajtótájékoztatón bírálta Svédországot, mert a svéd főügyészség évek munkáját sutba dobva lezárta a korrupciógyanús magyar, cseh és dél-afrikai Gripen vadászgépek ügyét.
Találatok: [23]  Oldalak:   1 2 3   >  >>