K-Monitor Adatbázis

A Libri-Bookline Zrt. a magyar könyvpiac meghatározó szereplőjeként (kiadói csoportként és kereskedőként is) rendkívül sikeres évet zárt. Ám a két meghatározó tulajdonos, Balogh Ákos és a cégbe nemrég beszállt Mathias Corvinus Collegium (MCC) két fordulóban sem tudott dűlőre jutni az osztalék mértékéről. Így hosszú évek után először, most a cég nem fizet osztalékot.

Öt személyt letartóztatásba, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek a Pénzügyminisztériumban történt, uniós pályázatokkal kapcsolatos vesztegetési ügyben – írja a Fővárosi Törvényszék közleménye.

Összesen 45, ellenzéki képviselőjelöltekre személyre szabott lejárató oldalt találtunk, a többségük elhanyagolható követőtábor mellett, nehezen indokolható mennyiségű pénzt költ a célpontját támadó hirdetésekre. Az elmúlt 30 napban tízmillió forint feletti volt az összesített hirdetési költségük, ami azonban a lakóhely szerinti célzás miatt nagyságrendekkel lehet hatékonyabb egy átlagos Facebook-hirdetésnél. Bár a facebookos hirdetések elvileg transzparensek, és meg kell adni hozzájuk elérhetőséget, a lejárató oldalak készítői elég hatékonyan bújnak ki a Facebook szabályai alól.

A Heves megyei Nagyréde polgármestere szerint az ellene folyó lejáratókampány képében megérkezett hozzájuk az országos politika. Siposné Fodor Judit a Fideszhez köti az őt támadó névtelen szórólapokat és az álprofilokat. Az egyik lefülelt szórólapozó állítólag be is vallotta, hogy egy Fidesz-aktivistától kapta a lejárató anyagokat. A képviselő-testület is szorongatja a polgármestert, tavaly még fegyelmi eljárást is indítottak ellene. Az egyik képviselő a mostani polgármester elődje, és történetesen a Fideszben politizált évekig. Néhány éve hasonló körülmények között lehetetlenítették el a borsodi Szentistván polgármesterét, aki Tállai Andrásnál húzhatta ki a gyufát.

A lengyel és magyar jogállamisági jelentés kiegészítését kéri az Európai Bizottságtól – Pegasus-ügyre külön tekintettel – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és lengyel képviselőtársa, Robert Biedroń. Közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, melyben azt kérik, hogy az idén júliusban publikálásra kerülő jogállamisági jelentésekben Magyarország és Lengyelország esetében, külön figyelmet fordítsanak az úgynevezett Pegasus-ügyre és annak érdemi feltárására.

Az MBVK-nál minden változatlan. A hazai végrehajtó szakma irányítását nem könnyű egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatni, de a korábbi korrupt rendszert kritizáló végrehajtók azért azon nagyon ki vannak akadva, hogy az eddigi vezetők továbbra is hatalommal bírnak, ellenőrzéseket folytatnak, pályázatokat írnak ki.

Fegyelmi eljárást követelnek a bírák, miután a Völner–Schadl-ügyben a Fővárosi Törvényszék elnöke egy bíró ellehetetlenítéséről egyeztetett. Elfogadhatatlan, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró „ellehetetlenítéséről” egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett – olvasható az Országos Bírói Tanács szerda délutáni közleményében. A tanács ezért „szükségesnek látja a fegyelmi eljárás olyan időben történő kezdeményezésének megfontolását is, ami nem vezet az esetleges fegyelmi felelősségre vonás ellehetetlenüléséhez”.

A pécsi egyetem vizsgálatot indít a Völner-ügy hétfőn nyilvánosságra került újabb fejezete miatt, melyben a 444 cikke alapján kiderült: nyomozati anyagok szerint szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat a Völner-ügy kulcsszereplője, Schadl György. Egyebek mellett Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner rokonának is megolajozhatta a vizsgáit. A Pécsi Tudományegyetem vizsgálatot indít az ügyben.

A hazai végrehajtói rendszert 2015-ben alakította át a kormány. A végrehajtók emlékei szerint a kinevezések, a helyettesítések, a szükséges képzettség megszerzése, a végrehajtókkal kapcsolatos tévés és brosúrás ismeretterjesztés, továbbá az informatika körül már szinte az új rendszer hajnalán furcsaságok jelentkeztek.

Pár napja hűtlen kezeléssel vádolta meg Bige Lászlót és öt munkatársát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség. A vád szerint 2 milliárd forinttal károsították meg a vállalkozó saját cégét, miközben több mint 700 millió forint vesztegetési pénzt is kapott a vezető. Bige cége, a Nitrogénművek most közleményben reagált a vádakra. Mint írják, azok „teljes mértékben alaptalanok, és minden jogi alapot nélkülöznek”, és mindezek „mozgatórugója társaságunk elnökének és többségi tulajdonosának, Bige Lászlónak a megfélemlítése és jó hírnevének csorbítása”.