K-Monitor Adatbázis

Vajna hatalmas céges manővereket csinált a közelmúltban. Közel hárommilliárd forintnak viszont nyoma veszett.

Andy Vajna 67 milliárd forintosra becsült vagyona elsősorban média- és filmipari érdekeltségekből, kaszinókból, ingatlanokból, étteremből áll össze. De vajon egyben marad-e a már ma is szerteágazó birodalom, és milyen szerepe lesz a Vajna-cégek jövőjében a feleségének, a közeli munkatársaknak, illetve a NER-nek? Vagyis annak a kormányközeli „közösségnek”, amelyet sok esetben Andy Vajna valójában megtestesített.

Elég jól hozott a konyhára Andy Vajna filmügyi kormánybiztosnak, hogy néhány kivételével Magyarország összes kaszinóját az ő cége üzemelteti, sőt már online is csak Vajnánál lehet kaszinózni Magyarországon.

Ellenzéki képviselők támadták a parlamentben azt a sürgősséggel tárgyalt javaslatot, ami a mostaninál is több szerencsejátékfüggőt terelne Andy Vajna és Szima Gábor (és még két kormányközeli üzletember) online kaszinóiba. Felhozták többek között, hogy a kaszinók bemondásra szolgáltatnak adatot a NAV-nak, és eddig fel sem merült, hogy a kasszákat bekössék elektronikusan az adóhivatalhoz. Vagy hogy egyáltalán miért mond le az állam a monopóliumáról a szerencsejátékpiacon, miért fontosabb az adóbevételnél az, hogy néhány kiválasztott vállalkozó zsebe még nagyobbra dagadjon?

Az MSZP szeretné, ha vagyonosodási vizsgálat indulna Andy Vajna kormánybiztos ellen.

Vajna személyes jövedelmét lehetetlen pontosan megmondani, hiszen offshore cégeinek pénzügyi adatai nem nyilvánosak. Legkönnyebben a kaszinózásból jövő nyereségét lehet megbecsülni.

Pontosította a szerencsejáték szervezéséről szóló törvénymódosítást a törvényalakotási bizottság. Az online kaszinók után nem kellene koncessziós díjat fizetni.

A Jobbik szerint a kormány részrehajló a szerencsejátékkal összefüggő törvényalkotásban.

Kiskaput nyitna az Orbán-kabinet a letiltott internetes szerencsejáték-oldalaknak. A vállalkozások a kormányoldalhoz közel álló üzletembereken keresztül, a költségvetés helyett főleg magánzsebeket gazdagítva térhetnek vissza a magyar piacra.

Az Andrew G. Vajnához köthető magyar társaságok 4 év alatt 33,3 milliárd forint árbevételt értek el, a cégekből osztalékként 3,5 milliárd forintot vettek ki az offshore hátterű külföldi tulajdonosok. A Vajna-környéki birodalomnak csak a kaszinós cégei sikeresek, az összes többi vállalkozás súlyos veszteségeket termel, ennek megfelelően társasági adót is alig fizetnek. A Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno Kft.-nek például 2 milliárd forint árbevétel mellett csupán 2,4 millió forintnyi társasági adót kellett befizetnie.