K-Monitor Adatbázis

Az MSZP, az LMP és a Jobbik együtt kezdeményezte parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására, a házszabály szerint kötelező lesz a bizottság felállítása.

Múlt csütörtökön tartotta a Fővárosi Törvényszék a NAV kontra Átlátszó-per második tárgyalási napját. A per tárgyát képező cikkben azt állítottuk, hogy Somos Katalin főigazgató de facto leállított egy áfacsaló hálózat felderítésére irányuló vizsgálatot, ezzel a vizsgálat ellehetetlenült. Holott az érintett cégek egy-két évvel később milliárdos adóhiányt hátrahagyva fantomizálódtak, illetve csődbe mentek. A NAV egymillió forintot követel jóhírneve megsértése miatt. Tanúként idéztettük az érintett ellenőrzési terület két korábbi vezetőjét és magát a sértett főigazgatót – ő azonban nem jelent meg.

Rokoni szálak, baráti kapcsolatok, közös üzletek - nap nem telik el, hogy ne kerülne nyilvánosságra a brókerbotrányok újabb kormánypárti szála. Ennek ellenére az ügyészség nem vizsgálja, rendelkezett-e például a kabinet bennfentes információkkal a Quaestor-ügyben, a Fidesz pedig sikerrel akadályozza, hogy a kormányzati kapcsolatokat és hatósági/felügyeleti visszásságokat parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel.

A brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál, így a Buda-Cashnél, a Quaestornál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására alakult albizottság az Országgyűlés költségvetési bizottsága mellett.

Országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az LMP, amely a többi közt arra vár választ: mi szükség az off-shore hátterű Met Zrt. jelenlétére a magyar energiaellátásban, és mekkora nyereséget „enged át” a társaságnak az MVM.