Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Akták:

Olajügyek highlight_off
200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok: [494]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Önjáró bírósági végrehajtó vasalja be Portikék uzsorázásba fektetett olajos pénzeit

Önjáró, jogerős bírósági ítéleteket figyelmen kívül hagyó végrehajtó dolgozik azon uzsorások keze alá, akik még jelenleg is Portik Tamásék egykori olajos pénzeit forgatva semmiznek ki egykor rászedett embereket. A rendkívül jól jövedelmező üzlethez a minimális befektetésen kívül a jelek szerint csak türelem kell, így lehet realizálni húsz éve kölcsönadott kétmillió forintra csaknem ötvenhétmilliós kamatot. Történetünk bírósági végrehajtóját – ahogy sok más társát – az az átgondolásra szoruló törvény védi, amely szinte teljes szabadságot ad neki, hogy a még együttműködésre is hajlandó adósok életét ellehetetlenítse, utóbbiaknak pedig szinte semmi joguk nincs akkor sem, ha tisztességesen szeretnék rendezni tartozásukat.

Jól ismerte az olajos alvilág Gyárfás zsarolóit

Günter Regen álnéven jelentkeztek nyáron Gyárfás Tamásnál azok, akik egy újabb, Portik Tamás által rögzített hangfelvétellel akarták megzsarolni, és ezáltal pénzt kicsikarni a Fenyő János meggyilkolásának ügyében ekkor már meggyanúsított volt úszószövetségi elnöktől. Ez a zsarolás vezetett aztán ahhoz, hogy egy „teherautónyi” felvételt foglalta le a rendőrök. De nem igaz, hogy mindet egy temetőben. Amikor zsarolással kapcsolatba hozott figuráknak néztünk utána, olajos alvilágba és plüssfigurákba botlottunk, miközben minden szál Portikhoz vezet. De a börtönben raboskodó Portikról azt mondják, nincs túl jó bőrben.

Olaj a bűzre VIII.

Nógrádi Zsolt az olajbizottság előtt tett tanúvallomásában többek között három MDF-es politikus: Szabó Iván, Boross Péter és Lezsák Sándor nevét is megemlíti. Mindhárman feljelentették Nógrádit rágalmazásért, és a koronatanú ellen hamis vád miatt hivatalból is eljárást indított a fővárosi ügyészség. Az MDF szülőföldjén, Lakiteleken ez idáig nem akadtak szemtanúk, akik látták volna a fent említett három, akkori kormánypárti politikust olajjal kapcsolatos tranzakciókban részt venni, de az nyílt titok, hogy a településen az olajozás a kilencvenes évek elején nagy tételben folyt. "Itt mindig is volt gázolaj, attól mentek a traktorok" - mondják. "A kútfej ott volt a népfőiskola helyén" - mutatja egy idős néni, aki valaha a helyi Szikrai Állami Gazdaságnál dolgozott.

Kurvára nem érdekel itt senkit, hogy elítélték

A kunbajai időközi polgármester-választás győztese az a Halász István lett, akit már kétszer is letöltendő börtönbüntetésre és többször pénzbüntetésre ítéltek. Ennek ellenére simán megválasztották újra polgármesternek, mert a helyiek szerint ő egy „modern Rózsa Sándor”, és a jó vezetéshez kell egy kis „zsiványság”. Kunbaján amúgy is ritka a patyolattiszta polgármester: az előző, fideszes polgármester azért mondott le, mert az ügyészség vádat emelt ellene költségvetési csalás miatt.

A Portik-ügyek koronatanúja szerint több gyilkossági ügyet is fedez a hatóság

Terhelő vallomást tett a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merényletkísérlet csütörtöki tárgyalásán az elsőrendű vádlott Tanyi Györgyre a Portik-ügyek koronatanúja, Radnai László. A volt keresztapa állítja, a hírhedt verőlegény bepánikolva elmondta neki, hogy ő lőtt rá Lakatos Csabára. Radnai a tárgyaláson arról is beszélt, hogy ebben az ügyben még a vádlottak padján lenne a helye az energolos triumvirátusnak, azaz Portik Tamásnak, Ferencsik Attilának és Drobilich Gábornak is, akik a Conti-Car-főnök szerint utasítást adtak Lakatos lelövetésére.

Nem fér hozzá a hatóság Portik Svájcban tartott milliárdjaihoz

A Magyar Idők információi szerint a magyar hatóságok nemzetközi jogsegély keretében fordultak a svájci hatóságokhoz, kérve, állapítsák meg, hogy Portik Tamáshoz kapcsolódóan milyen bankszámlák vannak Svájcban, és azokon mekkora nagyságú összeg parkol. A svájci hatóságok érdemben válaszoltak a jogsegélykérelemre, így kiderült, van bankszámla Svájcban, a rajta lévő összegről azonban nem tettek említést.

Örökre börtönben tartaná az ügyészség Portik Tamást

Életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott a Prisztás-gyilkosság miatt már jogerősen tizenöt évre ítélt Portik Tamásra az Aranykéz utcai robbantás, a Fenyő – és Cinóber-merénylet összevont büntetőperében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – értesült a PestiSrácok.hu. A Fővárosi Ítélőtáblára benyújtott főügyészi fellebbezés szerint az alvilági leszámolások egyik kulcsfigurája, Portik Tamás tudta, hogy az 1998-as belvárosi merényletben az olajügyek koronatanúján kívül más embereket is megölhet, illetve megsebesíthet és ennek tudatában fizetett a végrehajtásért Rohácnak.

Portik húsz éve robbantotta ki a magyar maffiaháborút

Noha nem Prisztás József meggyilkolása volt az első magyarországi maffialeszámolás, mégis az 1996. november elsejei merénylethez kötik az alvilági háború kirobbanását. A gyilkosság után rendszeressé váltak a vállalkozások, szórakozóhelyek vagy éppen üzletemberek elleni robbantások. Abban az időben szinte mindennapos volt, hogy parkoló vagy úton lévő Mercedeseket repítenek a levegőbe, vagy autószalonokba „esnek be” kézigránátok. A rendőrség sokáig sötétben tapogatózott és csak másfél évtizeddel később sikerült pontot tenni több leszámolási ügy végére.

Tasnádi: Nem hittem volna, hogy Vizoviczki rács mögé kerül (PS-videóinterjú)

Maffiafőnöknek tartották, ő mégis üzletembernek nevezné magát. Tasnádi Péter 13 évet ült börtönben, szabadulása után pedig több kisebb politikai párt is megkereste, de ő határozottan visszautasította ezeket a felkéréseket. Tasnádi a szervezett alvilág és a rendőrség kapcsolatáról, Portik Tamásról és a halállistáról, valamint a Vizoviczki és a közte kirobbant konfliktus hátteréről is beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában.

Portik volt bizalmasa állítja, Vizoviczki az olajos pénzekből építette ki diszkóbirodalmát

Noha Vizoviczki László mindig is tagadta azokat a szóbeszédeket és alvilági pletykákat, hogy Portik – olajszőkítésből szerzett – pénzéből épült fel a diszkóbirodalma, ennek némileg ellentmond a maffialeszámolások legfontosabb koronatanújának a Központi Nyomozó Főügyészségen 2013 decemberében tett vallomása. A védett tanú ugyanis részletesen beszélt kihallgatóinak az Energol-vezér és az adócsalással és vesztegetéssel vádolt diszkópápa megismerkedéséről, közös üzleti érdekeltségeikről, az olajos pénzekből elindított Vizoviczki-birodalom erőszakos terjeszkedéséről, lefizetett rendőrökről, illetve arról is, hogy az alvilág két ura milliárdos vagyonokat menekített ki az országból.
Találatok: [494]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>