K-Monitor Adatbázis

7,4 milliárdos közvilágítás-korszerűsítésbe fogott volna Eger város önkormányzata egy furcsa konstrukció keretében, azonban a testület végül nem támogatta a döntést. A közgyűlésen több ellenérv is elhangzott, mi pedig ezek közül a közbeszerzési eljárással kapcsolatos anomáliákat vizsgáltuk meg. És azt találtuk, hogy a kiírás versenykorlátozónak tűnt, a legolcsóbb ajánlatot kizárták, két cég pedig vélhetően színlelt ajánlatot adott. Az egri tender egyúttal ráirányította a figyelmünket további 15 olyan meghívásos eljárásra, amelyekben felmerül a közbeszerzési rendszer kijátszásának gyanúja.

A közvélemény-kutatással is foglalkozó Republikon Intézet Zugló önkormányzatának csak tanácsadói munkát végez, a kerületről azonban nem végeztek kutatást és nem tettek közzé elemzést sem – válaszolták a Telex kérdésére. A Republikon szerint a Zuglóval kötött szerződésük nem összeférhetetlen azzal, hogy a fővárosi önkormányzati szféráról rendszeresen közölnek elemzéseket.

Két év felfüggesztett börtönt, valamint egy egymillió forintos pénzbüntetést kapott az a nő, aki cégvezetőként majd adminisztrátorként részt vett abban a költségvetési csalásban, ami 2017 és 2019 között történt a Szegedtől 8 kilométerre lévő, 1900 főt számláló Újszentivánon. Az esetet a település akkori, függetlenként regnáló polgármesteréhez, Putnik Lázárhoz kötik, az ügyészség szerint négy társával egy munkásszálló építése során okoztak jelentős vagyoni hátrányt az államnak, több mint 200 millió forintot csalva el.

A nemrég letartóztatott P. Gábor egy 2022-es hangfelvételen arról beszélt, hogyan intézett ingyenlakást Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármesternek. A szisztéma nem új: a 2019-es kispesti hangfelvételeken hasonló módszerekről rántotta le a leplet Lackner Csaba ex-MSZP-s önkormányzati képviselő, aki szerint a polgármester és mások lakásokat „szereznek”, vagy a lopott pénzből családtagjaik nevére vásárolnak. Ha ilyesmi valóban megtörténhetett Kispesten, abban P. Gábornak fontos szerep juthatott, ugyanis ő vezette a kerületi Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodát.

Alvállalkozók végzik a győri városüzemeltetési feladatok egy részét, ráadásul egyre borsosabb áron. Egy önkormányzati képviselő színlelt, pénzügyileg előnytelen szerződést és hűtlen kezelést gyanít, és feljelentést tett. A fideszes városvezetés ennek hatására visszatáncolt egy kétmilliárdos közbeszerzésből, de ettől még az ügyészség vizsgálódik. Győr vezetése azonban hárítani igyekszik a felelősséget: a fideszes alpolgármester szerint a Győr-Szol döntéseiért a cég vezetője a felelős.

Az I. kerület Budavári Önkormányzat tavaly kötött egy biztonságtechnikai szerződést szoftverek beszerzéséről, illetve karbantartásáról. A szakértők véleménye szerint a havi szolgáltatás is meglepő, ugyanakkor a hasonló feltételekre vonatkozó árajánlat alapján a budavári Fidesz elnöke szerint a szerződés jelentősen túlárazott. Az önkormányzatot üzenetben, telefonon és e-mailben is kerestük, de egyelőre nem kaptunk választ.

Még meg sem száradt a tinta az Átlátszónak nyilatkozó gazda kisajátítási szerződésén, a kormányhivatal is megkapta a felhívást, hogy engedélyezzen előkészítő munkákat a magánterületen. A szegedi önkormányzat január végén szerződött a BYD-vel, mintegy 300 hektárra, hogy a város mellett épüljön meg a kínai autógyár. A gazdák kikérték a szerződést, amiből kiderül, hogy az önkormányzat 17-szer többet kap a földekért, mint amennyit a gazdáknak fizet, a Pick volt területeit viszont beszerzési ár alatt adhatja tovább a város a gyárnak.

Négy éve jelentették be, két éve helyezték el az alapkövét, mára pedig kérdésessé vált Szolnok legújabb luxusszállójának a sorsa. Az ellenzéki Szolnoki Többség frakció két tagja azt találgatja: mikor épül fel a nagyreményű hotelkomplexum. Más nagyberuházások is rendkívül lassan haladnak a Tisza menti városban.

Új szentendrei üzletközpont építésére adott be környezetvédelmi engedélyezési kérelmet a Dunakanyar Kereskedelmi Park Kft., amelynek többségi tulajdonosai milliárdos egészségügyi vállalkozásokban érdekeltek.

Már mindkét, a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető, és a Covid-időszakban közbeszerzés nélkül milliárdos állami megrendelésekkel megtolt cég felszámolása zajlik. Így hamarosan ugyanúgy eltűnnek, mint a túlárazott lélegeztetőgép-biznisz egykori szereplői. A szerződésekből kiderül az is, hogy a később megvásárolt gyorstesztek “nagykerárát” már előlegként átutalták a cégeknek.