language

Kulcsszavak:

Akták:

Orbán-Simicska háború highlight_off

Orbán-Simicska háború

Orbán-Simicska háború

Simicska Lajos, Orbán ismert egyetemi szobatársa és barátja, a Fidesz gazdasági háttérembere hatalmas cégbirodalma révén, leginkább különböző állami megrendelésekből tett szert milliárdos vagyonára a Fidesz kormányzások alatt. A 2014-es szavazások után a vállalkozó kapcsolata a kormánnyal erősen megromlott, végül az 5%-os reklámadó terve kirobbantotta a háborút a miniszterelnök és egykori eminenciása között.

2015 február 6-án ("G-Nap") pénteken a Simicska érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és HírTV vezérkara lelkiismereti okokra hivatkozva lemondtak. Simicska, az akkori legnagyobb jobboldali médiatulajdonos, akiről sokáig képet sem készíthetett a sajtó, élő adásban ment neki korábbi munkatársainak és a kormányfőnek, „totális médiaháborút” ígért a Fidesz ellen. Ezek után Simicska cégei sorra veszítették el földbérleti szerződéseiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság a Közgép Zrt.-t 3 évre eltiltotta minden közbeszerzési eljárástól (köztük az M4-es autópálya építésétől is), majd később a vitatott ítéletet visszavonták. A cég a dolgozóinak felét (350 ember) kénytelen volt elbocsátani.

A Simicskához köthető, állami alkalmazású kádereket eltávolítottak pozíciójukból, köztük a NAV, a Szerencsejáték Zrt., a Paks II Zrt. és az MVM vezetőit is. A plakátháborúként elhíresült esemény során a Simicska kézben lévő Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopainak lebontásába kezdett a főváros, melyet végül a vállalkozó jogi úton akadályozott meg. A szintén Simicska kézben lévő Magyar Nemzet olvasottsága egyharmadára csökkent. Míg Simicska reklám cégéiből származó osztaléka az Index szerint 2014-ben több mint 3 milliárd forint volt, addig 2015-re ez 670 millió forintra csökkent a kormányzati reklámok elapadásával. Simicska Lajos kénytelen volt az ellehetetlenítések után számos cégét eladni, az ingyenesen terjesztett Metropol napilap pedig megszűnt, miután a kormány, az önkormányzatok, az állami és önkormányzati hirdetéseket 2015-ről 2016-ra tizedére csökkentekék a Metropolban. Az ingyenes lap helyét a Habony Árpádhoz köthető Lokál vette át a fővárosban.

Simicska eközben megvádolta a miniszterelnököt, hogy jelentéseket tett róla a katonaságnak a kommunizmus idején. Orbán és a Miniszterelnökség a vádakat elutasította. Simicska megvonta támogatását a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától, valamint kisebb botrányt robbantott ki a TV2 tulajdonosi jogaival kapcsolatban, a kereskedelmi csatorna végül Andy Vajna érdekkörébe került. Simicska a kormány vádjai szerint az egykor jobboldali médiumokból ellenzéki csatornákat csinált, ahol nagyobb teret adott az ellenzéki pártoknak, melyekhez a vállalkozó - szintén a kormánypárti vádak szerint - politikai értelemben is közeledett. Befolyása révén elérte, hogy a NAV részletes vizsgálatot indítson Habony Árpád ellen. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. vezetését Simicska fia vette át. 

A látványos és botrányos fordulatokkal (pl. Jobbikos plakátolás Simicska felületein) teli háború Simicska Lajos kapitulációjával végződött. A 2018-as választási kampány hajrájában már csak kiszállásának áráról, azaz összes cége eladásáról alkudozott Orbánnal, ez végül az újabb kétharmados Fidesz győzelem után meg is történt. A Simicska-cégek nagy része közvetve Mészáros Lőrinchez került, míg a Közgép Zrt-t Szíjj László szerezte meg. Simicska a megegyezés óta visszavonultan él.

 

Feltárul Simicska bukásának titkos története (Direkt36, 2019.01.13.)

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>

Napi 35 milliót tett zsebre tavaly Mészáros Lőrinc üzlettársa autópálya-építésből

A magyar építőiparban soha egyetlen cég sem csinált egy éven belül akkora árbevételt, mint amekkorát tavaly az állami útépítési tendereken taroló Duna Aszfalt Kft. összehozott. A Mészáros Lőrinccel rendszeresen együtt üzletelő, és a felcsúti milliárdossal barátságot ápoló Szíjj László cégének forgalma megközelítette a 130 milliárd forintot. Ilyet Simicska Lajos Közgépe sem produkált soha, akkor sem, amikor az egykori Fidesz-pénztárnok még jó kapcsolatot ápolt a kormánypárttal, illetve a miniszterelnökkel.

Hiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háború

Brutálisan drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít gyorsforgalmi utat.

Orbán hozta össze Tiborczot Simicskával

A Fidesz először megpróbálta Bajnai-kormányra tolni a miniszterelnök vejének szabálytalan közbeszerzései miatt indult OLAF-vizsgálatot, majd előhúzták a kalapból Simicskát. Eddig sem volt titok, hogy a Fidesz egykori csúcsoligarchája évekig üzletelt Orbán vejével, de két fontos kérdésre még nem kaptunk választ. Miért szállt be Simicska Tiborcz cégébe? És ami ennél is érdekesebb: miért szállt ki néhány héttel Orbán Ráhelék esküvője előtt? A sajtóban eddig főleg azt emlegették, hogy az ifjú pár nászajándékba kapta a közpénzből felpumpált céget, pedig ennek pont az ellenkezője történt. Mindeközben a kormányban nem aggódnak túlzottan az OLAF-jelentés miatt.

Simicska-cégtől szerzett meg egy munkát Mészáros Lőrinc

2014-ben Simicska Lajos cégét bízta meg a MÁV a Piliscsaba-Esztergom vasútvonal biztosítóberendezési munkálataival, de 2016-ban az NFM jelzésére az állami vasúttársaság felbontotta a szerződést, és a munkát most a felcsúti polgármester cége kapta meg.

Blöffölt a Közbeszerzési Hatóság az M4-es autópálya-építés körül feltárt jogsértésekről

Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.

Bizonyíthatatlan a kartell az M4-es körül

Az M4-es autópálya körüli kavarások jól mutatják, hogy mi a baj a közbeszerzésekkel. Az első szakaszt Simicska Lajosék nyerték, gyanús körülmények között, de ez a kormányt sokáig nem zavarta. Amikor viszont Simicska és Orbán Viktor összevesztek, a kormány kartellt kiáltott, és felbontotta a szerződést. A második szakaszt Mészáros Lőrincék nyerték, gyanús körülmények között, de ez a kormányt nem zavarja. Most Simicska mutat rá a kartell gyanúra. A módszerek maradtak, csak most már más a kedvezményezett. Sok nagy építőipari cég és az állami hivatalok ugyanúgy statisztálnak, csak a főszereplő változott.

Uniós és magyar közpénzek a kormánypárti médiafoglalás szolgálatában 2014-2016

Lassan befejeződik a nem-kormánypárti média felvásárlása, miközben másfél év alatt szinte a semmiből felépült az új, Simicska-cégek nélküli orbánista médiaportfólió. Az 1 milliósra mért elérésű Origo mellett a TV2, az új bulvár-portfólió, az ugyancsak egymillió olvasót elérő vidéki laphálózat és a szépen hálózatosodó rádióadók sosem látott, politikailag homogén tulajdonosi struktúrájú médiabirodalommá állnak össze. Az akvizíciók és a működtetés költségeit részben a magyar költségvetésből átcsatornázott pénzek, részben a tulajdonos stróman-oligarcháknak juttatott uniós finanszírozású projektek haszna fedezi.

Nagypályás kosárlabdázók, sárvári exrendőrök és pártközeli vállalkozók a szolnoki nagyprojektekben

Szolnokon több olyan beruházás is zajlott az elmúlt években, amely a helyiek nemtetszését váltotta ki. Egyrészt azért, mert egyes esetekben közkedvelt helyszínek és létesítmények is áldozatául estek a projektnek, másrészt azért, mert a szolnokiak egyes beruházások valós okaként nem a deklarált célokat, inkább helyi nagyemberek magánérdekeit sejtik. Annak jártunk utána, igazolja-e bármi is ezt a közvélekedést.

Torzó helyett "baráti" cégeknek fialhat az M4-es

Torzó helyett "baráti" cégeknek fialhat az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakasza, ha a kormány valóban a folytatás mellett dönt. Másik Szolnokig vezető kétszer-két sávos út kialakítására mindenképp előteremti a pénzt az Orbán-kormány. Kiderült az is, hogy az Európai Bizottság sokszoros túlárazások és a rossz pályázatkiválasztási gyakorlat miatt függesztette fel az uniós pénzek kifizetését.

Veszhet a 700 milliárd? Uniós pályázatokat függeszt fel Brüsszel

Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritástengelyét, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartozik - jelentette a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>