language

Akták:

Moszkvai vízumközpont highlight_off
Orbán-Simicska háború highlight_off

Moszkvai vízumközpont

Moszkvai vízumközpont

2015 januárjában helyezték előzetes letartóztatásba Kiss Szilárd Miklóst, volt magyar agrárdiplomatát, akinek felesége a moszkvai vízumközpont résztulajdonosa. A gyanú szerint két társával megpróbálta megrövidíteni a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet. Kiss egész életében Oroszországban üzletelt, akkor is, amikor ez összeegyeztethetetlen lett volna diplomata státuszával. Egy 2011 áprilisi keltezésű dokumentum szerint (diplomatává történő kinevezése előtt) 80 ezer eurót vett át egy orosz üzletembertől, hogy elintézze ismerőseinek magyar vízumát. Diplomataként sem hagyott fel az üzlettel, 2012-13-ban hivatalos vizsgálat is folyt a moszkvai vízumkiadási gyakorlat kapcsán. Kiss borkereskedelemmel is foglalkozott, Tarsoly Csaba borait is terjesztette Oroszországban, aktív szerepet játszott abban is, hogy először Tarsoly cége, a Quaestor kapta meg a moszkvai magyar kereskedőház megnyitásának jogát, amelynek címe megegyezik a vízumcentrum címével. 

 

Több ezer schengeni vízumot adtak ki a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztályán olyan orosz állampolgároknak, akikről valójában azt se tudták, kicsodák. Egy évvel a Kiss Szilárd-féle Monte Tokaj Kft. elleni belső vizsgálat megszületése után egy magáncégnek, a questoros VisaWorld-Center Szolgáltató Kft.-nek szervezte ki a magyar állam a vízumkiadást. A moszkvai  központot 2014 novemberében adta át ünnepélyesen Szijjártó Péter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében közölte, hogy a vízumkiadási szabálytalanságok 2013 előtt, nem pedig a később létrehozott vízumközpontban történtek. Szijjártó minisztériuma 2015-ben, a botrány kirobbanásakor először nem látta okát felbontani a szerződést, de néhány héttel később felbontotta az üzemeltetésre vonatkozó szerződést a brókerbotrányba keveredett Quaestor cégcsoporttal.

Orbán-Simicska háború

Orbán-Simicska háború

Simicska Lajos, Orbán ismert egyetemi szobatársa és barátja, a Fidesz gazdasági háttérembere hatalmas cégbirodalma révén, leginkább különböző állami megrendelésekből tett szert milliárdos vagyonára a Fidesz kormányzások alatt. A 2014-es szavazások után a vállalkozó kapcsolata a kormánnyal erősen megromlott, végül az 5%-os reklámadó terve kirobbantotta a háborút a miniszterelnök és egykori eminenciása között.

2015 február 6-án ("G-Nap") pénteken a Simicska érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és HírTV vezérkara lelkiismereti okokra hivatkozva lemondtak. Simicska, az akkori legnagyobb jobboldali médiatulajdonos, akiről sokáig képet sem készíthetett a sajtó, élő adásban ment neki korábbi munkatársainak és a kormányfőnek, „totális médiaháborút” ígért a Fidesz ellen. Ezek után Simicska cégei sorra veszítették el földbérleti szerződéseiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság a Közgép Zrt.-t 3 évre eltiltotta minden közbeszerzési eljárástól (köztük az M4-es autópálya építésétől is), majd később a vitatott ítéletet visszavonták. A cég a dolgozóinak felét (350 ember) kénytelen volt elbocsátani.

A Simicskához köthető, állami alkalmazású kádereket eltávolítottak pozíciójukból, köztük a NAV, a Szerencsejáték Zrt., a Paks II Zrt. és az MVM vezetőit is. A plakátháborúként elhíresült esemény során a Simicska kézben lévő Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopainak lebontásába kezdett a főváros, melyet végül a vállalkozó jogi úton akadályozott meg. A szintén Simicska kézben lévő Magyar Nemzet olvasottsága egyharmadára csökkent. Míg Simicska reklám cégéiből származó osztaléka az Index szerint 2014-ben több mint 3 milliárd forint volt, addig 2015-re ez 670 millió forintra csökkent a kormányzati reklámok elapadásával. Simicska Lajos kénytelen volt az ellehetetlenítések után számos cégét eladni, az ingyenesen terjesztett Metropol napilap pedig megszűnt, miután a kormány, az önkormányzatok, az állami és önkormányzati hirdetéseket 2015-ről 2016-ra tizedére csökkentekék a Metropolban. Az ingyenes lap helyét a Habony Árpádhoz köthető Lokál vette át a fővárosban.

Simicska eközben megvádolta a miniszterelnököt, hogy jelentéseket tett róla a katonaságnak a kommunizmus idején. Orbán és a Miniszterelnökség a vádakat elutasította. Simicska megvonta támogatását a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától, valamint kisebb botrányt robbantott ki a TV2 tulajdonosi jogaival kapcsolatban, a kereskedelmi csatorna végül Andy Vajna érdekkörébe került. Simicska a kormány vádjai szerint az egykor jobboldali médiumokból ellenzéki csatornákat csinált, ahol nagyobb teret adott az ellenzéki pártoknak, melyekhez a vállalkozó - szintén a kormánypárti vádak szerint - politikai értelemben is közeledett. Befolyása révén elérte, hogy a NAV részletes vizsgálatot indítson Habony Árpád ellen. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. vezetését Simicska fia vette át. 

A látványos és botrányos fordulatokkal (pl. Jobbikos plakátolás Simicska felületein) teli háború Simicska Lajos kapitulációjával végződött. A 2018-as választási kampány hajrájában már csak kiszállásának áráról, azaz összes cége eladásáról alkudozott Orbánnal, ez végül az újabb kétharmados Fidesz győzelem után meg is történt. A Simicska-cégek nagy része közvetve Mészáros Lőrinchez került, míg a Közgép Zrt-t Szíjj László szerezte meg. Simicska a megegyezés óta visszavonultan él.

 

Feltárul Simicska bukásának titkos története (Direkt36, 2019.01.13.)

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Simicska körének emberei lobbiztak Kiss Szilárdnak és FSZB-s élettársának

2013 őszén, amikor már bebukni látszott a moszkvai agrárattasé vízummutyija, a Simicska-Nyerges érdekkörhöz tartozó két államtitkár közös levélben lobbizott a külügynél, hogy Kiss orosz élettársa, Jelena Cvetkova és szervezete folytathassa a vízumigénylést. Arról a nőről van szó, akiről a magyar kémelhárítás kiderítette, az orosz titkosszolgálattal áll kapcsolatban. Belső külügyes levelekkel mutatjuk be, hogyan bukott le a vízummutyi, és győzedelmeskedtek mégis a mutyizók.
Találatok: [1]  Oldalak:   1