language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Kulcsszavak:

pályázat highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [121]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>

A múltat eltörölné – Demszky, Orbán és a négyes metró története

Tarlós István nem hívja meg a 4-es metró avatására Demszky Gábort, mert annak idején úgymond igaztalanul okolta Orbán Viktort az építkezés elhúzódásáért. Aligha Tarlós emlékezete a rövid. Orbán az, aki nem tud felejteni, viszont nagyon szeretné, ha mindenki más elfelejtene mindent.

Köddé váltak a disznói, Mészáros Lőrinc?

Hetekig sikertelenül próbáltuk felkutatni, hová lett Mészáros Lőrinc – vélhetően ezres nagyságrendű – disznóállománya, amelyre tavaly 7,4 millió állami támogatást kapott a cége. A felcsúti polgármester két év alatt virágzó agrárbirodalmat épített ki, melynek termékeit már nagy áruházláncokban értékesíti. Az is lehet, hogy a sertéseket már levágták Mészárosék húsüzemében, ám arra nem találtunk magyarázatot, hogy az állami nyilvántartásban miért nem látunk egyetlen kocát sem.

A felcsúti polgármester Magyarország egyik leggazdagabb embere

Orbán Viktor bizalmasa, a felcsúti polgármester Mészáros Lőrinc felkerült a leggazdagabb magyarok listájára. 6,9 milliárd forintos vagyonával ő a 88-ik.

Napelembotrány: még nagyobb a tét?

A kormány által eddig kommunikáltnál lényegesen nagyobb botrány áll a Lázár János által leállított uniós finanszírozású napelempályázatok ügye mögött – értesült a Népszabadság. A pénzosztók a létező összes szabálytalanságot elkövették – ez okozta a pályázat visszavonását. A döntés nem 3, hanem akár 14 milliárd forintot (ez a teljes megújulós KEOP-keret) is érinthet.

Orbán-közeli embert hoztak hírbe a trafikmutyival

Szabó Rebeka független képviselő állítása szerint az Orbán család felcsúti birodalmának művelője, Flier János veje, Junek Károly nyerte el a Felcsúton kiadott egyetlenegy trafiknyitási jogot.

Orbán fogorvosán át vezet az út az állami milliárdhoz

Elkezdte szétosztani a kormány azt az egymilliárd forintot, amelyet a fogászati turizmus fejlesztésére különítettek el. A pénzhez egy összetett pályázaton lehet hozzájutni, amelyben kikerülhetetlen, hogy a nyertesek Orbán Viktor fogorvosának cégénél költsenek el milliókat. A fogászok azonban így is rajonganak a programért.

Földügyek Fejér megyében – Több mint kínos

A négy és fél millió hektárnyi termőföldhöz képest a 65 ezer hektár állami földterület elenyésző nagyságrend. A kormány 2010-ben mégis ezzel, pontosabban a földbérleti szerződések pályázati úton történő megújításával gondolta enyhíteni a gazdák földéhségét. A hangzatos cél az volt, hogy a helyben lakó gazdálkodó családoknak és a fiatal gazdáknak juttassanak állami földterületet.

Ángyán aláásott

Nagy földterületet kapott Orbán gyerekkori barátja és lányának, Ráhelnek az udvarlója is. Újabb megdöbbentő összefüggéseket tárt fel a földbérleti szerződések kapcsán Ángyán József. A fideszes országgyűlési képviselő lelkiismereti kérdésnek tartja, hogy ezeket nyilvánosságra hozza. Azt mondja, az oligarchák az állami földek 75-85 százalékát kapták meg, a többit elaprózva osztották szét. Kajászón például egyetlen helyi lakos sem kapott földet.

Milliárdos ékszerdoboz adókedvezményből

Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet a miniszterelnök által létrehozott alapítvány épít Orbán Viktor szülőfalujában. Az alapítvány májusban több százmillió forintért vásárolt földeket, februárban pedig három ingatlant vett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épülő szakiskolájához. A Talpalatnyi föld cikksorozat VIII. része.
Találatok: [121]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>