language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Kulcsszavak:

támogatás highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [298]  Oldalak:   <<  <  19 20 21 22 23 24 25 26 27 28   >  >>

Újabb milliárdokat költ el a kormány

Budai irodaházat vesz az állam a Fővárosi Törvényszék egyes egységeinek elhelyezésére, a vásárlásra legalább 1,7 milliárdot költhetnek. A kormány ismét megcsapolta a költségvetési tartalékot, több mint egymilliárd forinttal, ebből 400 millió jut egy fogászati magáncégnek.

A múltat eltörölné – Demszky, Orbán és a négyes metró története

Tarlós István nem hívja meg a 4-es metró avatására Demszky Gábort, mert annak idején úgymond igaztalanul okolta Orbán Viktort az építkezés elhúzódásáért. Aligha Tarlós emlékezete a rövid. Orbán az, aki nem tud felejteni, viszont nagyon szeretné, ha mindenki más elfelejtene mindent.

Köddé váltak a disznói, Mészáros Lőrinc?

Hetekig sikertelenül próbáltuk felkutatni, hová lett Mészáros Lőrinc – vélhetően ezres nagyságrendű – disznóállománya, amelyre tavaly 7,4 millió állami támogatást kapott a cége. A felcsúti polgármester két év alatt virágzó agrárbirodalmat épített ki, melynek termékeit már nagy áruházláncokban értékesíti. Az is lehet, hogy a sertéseket már levágták Mészárosék húsüzemében, ám arra nem találtunk magyarázatot, hogy az állami nyilvántartásban miért nem látunk egyetlen kocát sem.

Napelembotrány: még nagyobb a tét?

A kormány által eddig kommunikáltnál lényegesen nagyobb botrány áll a Lázár János által leállított uniós finanszírozású napelempályázatok ügye mögött – értesült a Népszabadság. A pénzosztók a létező összes szabálytalanságot elkövették – ez okozta a pályázat visszavonását. A döntés nem 3, hanem akár 14 milliárd forintot (ez a teljes megújulós KEOP-keret) is érinthet.

Hatszázmillió állami pénz a felcsúti kisvasútnak

A kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján tegye kiemelt projektté a felcsúti kisvasút fejlesztését, 600 millió forint elszámolható közkiadási keretösszeggel. Az erről szóló határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Felcsúti stadion: nem csak magánadományokból épül

Hiába büszke arra Orbán Viktor, hogy a felcsúti stadion építéséhez nem vettek igénybe állami pénzt, az építtető alapítványhoz befolyt több milliárdos társasági adókedvezmény közpénznek számít.

Felcsútról tudósít a Guardian

Megint Magyarországgal foglalkozik a Guardian, ezúttal elég jól felkészült anyagban. Az angol liberális lap vezető anyaga szerint a magyar kormány a törvények szintjén betartja a demokratikus játékszabályokat, valójában mégis olyan intézkedéseket hoz, amik gyengítik a magyar közélet nyitottságát.

Szauron kastélya épül Felcsúton

„Hagyjad, az úr itt sajnos tényleg fotózhat” – inti le a Puskás Labdarúgó Akadémia egyik alkalmazottja a portást, aki éppen a tenyerével takarja ki a fényképezőgépem elől az épülő felcsúti stadiont.

Mayer Aranka perekről, nemtaggyűlési jegyzőkönyvekről

Öt év után jogerősen nyert személyiségi jogi pert a Magyar Nemzet ellen Mayer Aranka. Ő az a hölgy, aki 2005-ben önvédelemből kezdett el nyomozni válófélben lévő férje üzleti érdekeltségei után, és rábukkant az Orbán Viktor számára kínossá vált, majd végül kimagyarázott és elfeledett tokaji szőlőügyek részleteire.
Találatok: [298]  Oldalak:   <<  <  19 20 21 22 23 24 25 26 27 28   >  >>