language

Lapok:

Akták:

UD Zrt-ügy highlight_off

Origo

Az Origo.hu Magyarország egyik leglátogatottabb internetes portálja. 1998-ban indult egy olyan portálként, ami a szerkesztett tartalom mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújt. 1999-ben megvásárolták a freemail levelező programot. A portál főszerkesztője 2000-ig Nádori Péter volt, akit ezután Weyer Balázs váltott. 2006-ban megvásárolták az iWiWet. 2010-ben az Indexnél dolgozó Vaszily Miklós lett a lapot kiadó Origo Zrt. vezérigazgatója. 2011. szeptember 29-én távozott Weyer Balázs és Nádori Péter, az új főszerkesztő a volt indexes Gazda Albert lett. 2013 novemberétől Sáling Gergő volt az Origo főszerkesztője. 2014. júniusában (egyesek szerint politikai nyomásra) Sálingnak felmondtak és Pálmai L. Ákos lett a főszerkesztő (l. Origo-ügy).


2015-ben a Magyar Telekom meghirdette eladásra az Origót, miután a német Deutsche Telekom Európában csökkentette a médiaérdekeltségégeit. Végül a Száraz István vezette, VS.hu-t birtokló New Wave Mediához került az újság. A New Wave a cseh Bawaco médiabefektőjé, amely Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségéhez tartozik. Pálmai L. Ákost György Bence követte főszerkesztőként, a portál pedig erősen kormánypárti hangvételűvé vált. 2017 elején több munkatárs is távozott az Origótól, voltak akiket kirúgtak, voltak akik szolidaritásból mondtak fel. 2017 áprilisában az Origo Media nevet változtatott New Wave Media Group Zrt.-re. 2017. június 28-án az Origo Matolcsy Ádámhoz, Matolcsy György fiához került, miután a New Wave Media Group Zrt.-t megvette a Magyar Stratégia Zrt. 2017 októberében Matolcsy Ádám bekerült a New Wave Media Group Zrt. vezetői közé is. 2017. december 31-i hatállyal az Origót működtető New Wave Media Group Zrt. a VS.hu-t ködtető New Wave Production Kft.-vel együtt beolvadt eddigi anyavállalatába, a 2014-es alapítású New Wave Media Kommunikációs és Szolgáltató Kft.-be. 2017-ben György Bence távozott mint főszerkesztő, utódja Gábor László. 2018. decemberében az Origo (NWM Kft.) is beolvadt a kormánypárti médiakonglomerátumba, a cég tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány lett.

UD Zrt-ügy

UD Zrt-ügy

2008. január-február: Az NBH foglakozni kezd az UD Zrt. ügyeivel. A nemzetbiztonsági akcióban lehallgatták többek között a cég két tulajdonosának és két alkalmazottjának telefonjait. A háromnegyed évig folyó operatív megfigyelésben több órányi lehallgatási anyag keletkezett.

2008. tavasz-nyár: A cégnél megszaporodnak az APEH- és munkaügyi vizsgálatok.

2008. augusztus 1.: Az UD igazgatója, Tóth János és az OTP-elnök, Csányi Sándor mobiltelefonon beszélgetést folytat Tombor András felvetéséről, arról, hogy a cég "dolgozzon az MDF-re és Dávid Ibolyára".

2008. szeptember 10. délelőtt: Laborcz Sándor feljelentést tesz a rendőrségen az UD-sek ellen. Az NBH főigazgatója lőfegyverrel való visszaéléssel, államtitoksértéssel, több rendben számítógépes visszaélésekkel és magántitok jogosulatlan megismerése gyanújával jelentette fel a két cégvezetőt, Horváth Józsefet és Tóth Jánost, valamint az alkalmazottak közül, Morvai Tamást és a cég informatikusát. Mindannyian voltak az NBH alkalmazottai.

2008. szeptember 10. 14 óra: A rendőrség két tucat embere lerohanja az UD Zrt. zuglói irodáját és a főnök, Horváth József, egykori NBH műveleti igazgató-helyettes lakását. A rendőrök fegyvereket keresnek, de csak szabályosan hatástalanított relikviákat és légpuskákat találnak. A házkutatáskor elviszik a cég számítógépeit és szervereit.
 

2008. szeptember 10. este: A Népszabadság még lapzárta előtt megtudja, hogy a titkosszolgálatokért felelős miniszter, Szilvásy György egy folyamatban lévő bűnügy miatt péntekre soron kívüli ülésre hívta össze a nemzetbiztonsági kabinetet. A hírt a lap értesüléseire hivatkozva még az éjjel kiadja az MTI is.

2008. szeptember 10.: Dávid Ibolya, szeptember 12-i sajtótájékoztatóján azt állítja, hogy két napja érkezett hozzá postán egy feladó nélküli borítékban Tóth és Csányi telefonbeszélgetésének hangfelvétele. Eszerint az MDF elnökéhez 10-én juttatta el a máig ismeretlen lehallgató a CD-t. - Ellenzéki politikusok szerint a hangfelvételt nemzetbiztonsági forrásokból juttatták el Dávidhoz. - Nemzetbiztonsági források szerint a felvétel küldőjét máshol kell keresni: a hanganyag például bekerülhetett a nyomozati anyagba is, vagy a telefonszolgáltatóknál is történhetett az illegális rögzítés. - A feljelentés a boríték megérkezésének napján került a rendőrséghez. Mobilszolgáltatóknál nem kezdődött vizsgálat a lehallgatásról, de nincs vizsgálat az NBH-nál sem.

2008. szeptember 11.: A Népszabadság szerint magántitok jogosulatlan megismerésének gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya, miután felmerült a gyanú arra, hogy egy internetszolgáltató elleni támadással illetéktelenek milliónyi postafiók tartalmába tekinthettek be.

2008. szeptember 12. reggel: Almássy Kornéllal, az MDF Dávid Ibolyával szemben induló elnökjelöltjével telefonon közlik, hogy egy Dávidhoz eljuttatott hangfelvétellel bizonyítható, külsős pénzek segítségével akart végrehajtani egy hatalomváltást a pártban. Felszólítják, hogy mondjon le az elnökjelöltségről. Kiderül, hogy a mailfeltöréssel vádolt cég az UD Zrt.Almássy Kornél egy rögtönzött sajtótájékoztatón bejelenti: megzsarolták, arra akarják kényszeríteni, hogy lépjen vissza, ő azonban kitart. Dávid Ibolya bemutatja a hangfelvétel szövegét a sajtónak. A pártelnök a CD-vel az ügyészséghez fordul. Az ügyészség öt nap múlva bejelentette, hogy ejtette a feljelentést. Az indoklás szerint az információgyűjtés nem valósult meg, legfeljebb magántitok jogosulatlan megismerése miatt lehetne eljárást indítani. A hvg.hu leközli a hanganyagot. Majd néhány óra múlva kiderül, hogy Csányi Sándor és Tóth között zajlott a beszélgetés, valamint, hogy Stumpf Istvánt és Tombor Andrást emlegetik az MDF-es akció kapcsán. Almássy újabb telefonhívást kap, majd másnap reggel támogatói számára is váratlanul lemond az MDF választmánya előtt a jelöltségről.

2008. szeptember 13.: A Népszabadság cikke szerint Szilvásy György a nemzetbiztonsági kabinet zárt ülésén előz nap arról beszélt, hogy a cég jogosulatlan és titkos adatgyűjtésének egyik célpontja a kormányzati informatikai rendszer gerincvezetéke volt.

2008. szeptember 16.: A Népszabadság cikke szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépére telepítettek nyolc hónapja kémprogramot, és ennek felfedezése után kezdődött el az UD Vagyonvédelmi Zrt. elleni fedett akció. A rendőrség "számítógépes rendszerek elleni bűncselekmény" gyanújával nyomoz ismeretlen tettesek ellen, a feljelentéshez mellékelt "iratokat és elektronikus adathordókat" szakértők vizsgálják - lap szerint. Szakértők később azt állították, hogy a kémprogramok telepítőinek kilétét legfeljebb indirekt módon, az ellopott információk megtalálásával lehet felfedni. - A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról.

2008 szeptember 18.: A HVG cikke szerint Bajnai Gordon gazdasági minisztert is megfigyelték UD-cégcsoport emberei, legalábbis ilyen hírek érkeztek a nemzetbiztonsághoz. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról. Bajnai megfigyeléséről az NBH és Szilvásy sem nyilatkozik.

2008 szeptember 19.: A Népszabadság cikke azt állítja "hivatalosan meg nem erősített információkra" hivatkozva, hogy az UD Laborc Sándorról, az NBH főigazgatójáról, Keller Lászlóról és a Pénzügyminisztérium egy szakállamtitkáráról is gyűjtött adatokat. A lap szerint a cég emberei környezettanulmányt végeztek a célszemélyek "a lakó- és a munkahelyen, igyekeztek utánajárni az alanyok életvitelének, szexuális szokásainak, gazdasági kapcsolatainak, sokszor bankszámlájának, híváslistáinak is - sőt, akár a kémfilmekben, sokszor még a háztartási szemetet is átvizsgálták". A Nemzeti Nyomozó Irodán az Indexnek elmondták hetekbe telik, amíg az UD Zrt.-nél lefoglalt szervereken és gépeken talált adatokról beérkeznek a szakértők beszámolói. A nyomozók addig nem nyilatkoznak a sajtóinformációk valóságtartalmáról.

2008 szeptember 23.: Szilvásy György nemzetbiztonsági ügyeket felügyelő miniszter tájékoztatja a parlament nemzetbiztonsági bizottságát a megfigyelési ügyről. Arról beszélt, hogy az UD Zrt. rendszeres kapcsolatot ápolt ellenzéki politikusokkal, Kövér Lászlóval és Demeter Ervinnek például. Szilvásy szerint a törvénytelen eszközökkel operáló cég megbízásokat, feladatokat is kapott a fideszes politikusoktól. Demeter Ervin elismerte a kapcsolatot, de azt mondta, nincs takargatnivalója. Szilvásy megerősítette azt a korábban megszellőztetett információt is, hogy Bajnai Gordont is megfigyelte az UD.

Hosszas jogi eljárások után Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta, a bíróság pedig jogerősen bűnösnek mondta ki és megrovásban részesítette 2016-ban. Az ítélet szerint a két egykori MDF-es politikus a hangfelvétel nyilvánosságra hozásával megfenyegette 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett attól, hogy az MDF elnökjelöltje legyen. 

 A bíróság megállapította: máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid Ibolya birtokába lehallgatási anyagok, amelyeken többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó – Almássy Kornél barátja, tanácsadója – felvetette: Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges. Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy “poloskátlanítani” kellene Almássy házát.

A bíróság szerint Dávid Ibolya a lakásán Herényi Károllyal és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Ibolya Csány Sándorral, Herényi Károly pedig Tombor Andrással találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik: vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt. Az ügyben egy másik bírósági eljárás is folyt: a volt titokminisztert és társait Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok személyiségi jogainak megsértésével vádolta az ügyészség azzal, hogy nyilvánosságra hozták az UD Zrt. ügyében indult nemzetbiztonsági vizsgálat során lehallgatott telefonbeszélgetések felvételét. Szilvásy csak a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén játszotta le azokat a bizottság határozott kérésére. Szilvásyt az ügyben jogerősen felmentették. 

forrás: Index.hu

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [24]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Szilvásy Györgyöt felmentették az UD Zrt. ügyében

A volt titokminiszter, Szilvásy György nem követett el bűncselekményt 2008-ban az UD Zrt. ügyében tett nyilatkozataival és beszélgetések nyilvánosságra hozatalával, döntött első fokon a Fővárosi Törvényszék.

Újraindul az UD-ügy tárgyalása

Kedden kezdődik a Fővárosi Törvényszéken az a megismételt büntetőper, amelyben az ügyészség az UD Zrt.-vel összefüggésben lehallgatási anyagok nyilvánosságra hozása miatt vádolta meg Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati miniszterét, Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét, valamint párttársát, Herényi Károlyt.

Csak részben bűnös az Orbánt figyelő NBH-főigazgató

Nem követett el hivatali visszaélést Laborc Sándor a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint, viszont bűnösnek találták magántitok jogosulatlan megismerésében. Mivel a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatójának ügyeiben minden adat államtitok, még azt sem lehet tudni, pontosan miről szólt az eljárás, de a feltételezések szerint Orbán Viktor és Kövér László jogtalan megfigyelése volt a vád.

UD Zrt.-ügy: Laborc szerint nem az NBH-tól szivárogtak ki a hangfelvételek

Laborc Sándor biztos abban, hogy nem az általa vezetett titkosszolgálattól szivárogtak ki az UD Zrt. vezetőinek beszélgetéséről készül hangfelvételek. A Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját tanúként hallgatták ki a bíróságon.

Összeszólalkozott Stumpf István és Dávid Ibolya az UD Zrt.-ügy tárgyalásán

Tanúmeghallgatással folytatódott kedden a volt MDF-es vezetők ellen indított per. Stumpf István jelenlegi alkotmánybíró, aki az ügy kirobbanásakor a Századvég Alapítvány elnöke volt, a meghallatáson bírálta Dávid Ibolyát, amiért a neve belekeveredett az ügybe, és szerinte "egy telefont megért volna", hogy ne a sajtóból értesüljön a történtekről.

Háttérből az első sorba - Giró-Szász András kormányszóvivő

A Fidesz egyik legfontosabb háttérintézményétől érkezik, és jól ismer több befolyásos kormánypárti politikust, háttérembert Giró-Szász András, az új kormányszóvivő. Karrierje egyenesen ívelt fel az elmúlt években, de neve felbukkant a kétezres évek egyik legbizarabb politikai botrányában. Ki az új kormányszóvivő?
Találatok: [24]  Oldalak:   1 2 3   >  >>