Idén Filemon Mihály, Nyírmártonfalva polgármestere felállította a legértelmetlenebb uniós beruházások új rekordját, amikor is a lombkorona-sétánya építése közben tarra vágta körülötte az erdőt. Most a 80 méteres pusztában álló faszerkezet magányosan várja az első karácsonyát, mert már nem csak a lombok, hanem a katasztrófaturisták is magára hagyták. Az építmény viszont megérdemli az ünnepi kivilágítást, hiszen az elherdált EU-s pénzek látványos és letagadhatatlan emlékműve, amivel Filemon 2023-ban megajándékozta az országot.
„Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – ezt közölte az Átlátszóval az Építési és Közeledési Minisztérium. A 160 milliárd forintból felújított Budapest-Hatvan vasútvonalról májusban írtuk meg, hogy hiába az átépítés, a vonatok cammognak. A MÁV 2024-es menetrendjében sincs nyoma a gyorsulásnak, csak lassulást találunk. A vasúttársaság az Átlátszónak azt írta, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer műszaki próbaüzeme zajlik. Azt ígérik, hogy jövő év elején beindul a tesztüzem, amikor is száguldhatnak a 160 km/órás tempóra alkalmas vonatok
Három éve áll befejezetlenül az egykori Bartók Művelődési Ház Szegeden, ahová az orvosbiológiai kutatások iránt érdeklődő tehetséges fiatalok felkarolását végző Nemzeti Tudósképző Akadémia kollégiuma szeretett volna beköltözni. Pénzhiány miatt a kétmilliárdos beruházás azonban torzó maradt. Most további 1,4 milliárdból az épületben oktatási központot hozhat létre a sokak által fideszes káderképzőnek tartott, magát inkább tehetséggondozó intézményként aposztrofáló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány.
„Leleményes nép a magyar” – tartja a mondás, még akkor is, ha ez gyakran a kiskapuk megtalálásában és kihasználásában merül ki. Úgy tűnik, most épp a mikro-, kis- és középvállalkozásokat ösztönző, uniós forrásból biztosított támogatás lett az áldozat. A hírhedtté vált zsadányi bicikliút befejezésére ugyanis összesen több mint 30 ajánlattevő jelentkezett be, köztük sok olyan vállalkozó is – például állattenyésztő, adószakértő vagy informatikus –, akik vélhetően csak a kkv-nak járó uniós támogatást szerették volna lehívni. Ez sikerült is nekik: 29-en megkapták az igényelt 600 ezer forintot. Így a kerékpárút összesen 32 millió forintjába került az EU-nak, miután az építkezés 15 milliót, a támogatások viszont 17,4 millió forintot emésztettek fel.
22,8 millió eurót, mintegy 8,6 milliárd forintot fizetett Szeged önkormányzata több olyan ingatlanért, ami a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt.-é. A kínai BYD elektromos járműgyártó Szegedre települése kapcsán a város több területet is megvásárolt, információink és sajtóhírek szerint a gazdáknak átlagosan 3,8-4 millió forintot ajánlottak hektáronként. A Csányival kötött üzletét az önkormányzat kifelejtette közadatigénylésünkből, csak konkrét kérdésre fedték fel az árat. Panaszt tettük emiatt a NAIH-nál.
Ítélet született egy büntetőperben, amelyben Kárász község polgármesterét és három közfoglalkoztatott személyt vádoltak meg költségvetési csalással és hamis közokirat felhasználásával. Minden érintettet bűnösnek találtak, vagyonelkobzást, illetve pénzbírságot szabtak ki rájuk. A bíró szerint a polgármester azért kaphatott enyhébb büntetést, mert nem csak a maga hasznára követte el a bűncselekményt, a helyi közösségnek is juttatott a nem rendeltetésszerűen felhasznált pénzből. Hadházy Ákos parlamenti képviselő szerint a közmunkásokkal való visszaélés ugyanúgy rendszerszintű, mint a közbeszerzések manipulálása. És bár végre született egy elmarasztaló ítélet, az összkép mégsem örömteli.
Elegáns épületek, helyenként méteres gazzal. Nagyjából így fest most a somogyvári repülőgép-alkatrész gyár, amelynek évek óta működnie kellene. A beruházásra a Pelso Management Kft. közel félmilliárd forint uniós támogatást nyert el, és bár az épületeket felhúzták, a gyártás soha nem indult el. A cég képviselője szerint nem ők hibáztak, az állam viszont visszakövetelné tőlük a pénzt. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel jártunk a helyszínen. Videóriport.
Négycsillagos kastélyszállónak, wellness-központnak, pezsgőpincészetnek és borászatnak kellene lennie a Somogy megyei Lengyeltóti közepén, az egykori Zichy-kastélyban. A létesítmény ehelyett lelakatolva, üresen áll. Pedig a Viktória Sziget Kft. 240 milliós uniós támogatást nyert el az átalakítására. A társaság azonban becsődölt, a projektből pedig semmi sem lett. A létesítmény kálváriája azonban itt nem ér véget. Először az önkormányzat, majd egy egyszemélyes kft. vette meg az ingatlant, nem tudni, milyen céllal. Videóriport.
Lassan két éve, hogy a kormány elvette Kalocsától a főteret és száz évre ingyen a kalocsai érsekség kezébe adta. Akkor a fideszes polgármester és az egyház arról beszélt, a főtéren zajló egyházi munkálatok miatt rég lezárt utak helyett lesz alternatíva, épül elkerülő. Közadatigénylésünk viszont azt mutatja, a választásokig nem lesz út, mivel még azt sem tudják, mibe kerülne. Közben az egyházi beruházást a gaz veri fel, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nem válaszol kérdéseinkre.
A szintén uniós támogatás segítségével épített vízágyas tehénistállók után most újabb fejlesztés lesz Mezőhegyesen. A tangazdaságban ezúttal a vetőmagüzemet bővítik egy mezőgazdasági terménytisztítóval és -szárítóval 2 milliárd forintból. A projekt felét az Európai Unió fizeti. Az uniós támogatást akkor kapta a Ménesbirtok, amikor még állami tulajdonban volt. Később viszont a kormány odaajándékozta a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amit Lázár János építési miniszter vezet.
