K-Monitor Adatbázis

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Győri építési vállalkozó, aki 90 milliárd forintos vagyonával a 15. leggazdagabb magyarnak számít. 1992-től egyéni építési vállalkozó, 1997-től pedig már a West Hungária Bau Kft. tulajdonosa és ügyvezetője. Az évek során a Kft. 8 leányvállalatot alapított, lefedve ezzel az építési ágazat minden területét. A sajtó Tiborcz István közeli üzlettársaként említi, mivel 2015-ben megvásárolta Tiborcztól a közvilágítási tenderekkel felfutó Eliost.

Paár a WHB-csoport tulajdonosaként a 2010-es évektől nagy volumenben nyert állami megbízásokat, többek között nevéhez köthető a Magyar Állami Operaház és a Pénzügyminisztérium épületének felújítása, valamint az új Királyi Lovarda, a Ludovika tér és a Millenárisnál található Széllkapu kivitelezése is. Vagyonával az idegenforgalomban is megjelent, több szálloda tulajdonosa.