K-Monitor Adatbázis

Jól tartják a vezetőiket azok a Pallas Athéné alapítványok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank hozott létre különböző oktatási, kutatási és társadalomfejlesztési projektekre több mint 250 milliárd forint közpénzből. Úgy tűnik, a kormány szavazóbázisának erősítése már fontosabb lett, mint az alapítványok eredeti céljai.

Számos furcsaságot rögzít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013 és 2015 közötti ingatlanvásárlásaival kapcsolatban az a felügyelőbizottsági (fb-) jelentés, amely a minap került fel a legnagyobb csendben a jegybank honlapjára. A legjelentősebb megállapítások között szerepel az, hogy – hárommilliárd forintot keresve – kilencszeres áron adta el a jegybanknak a patinás belvárosi épületét az Eiffel Palace Kft. Ezzel igencsak jól jártak a projektcég mögött álló ciprusi, illetve máltai bejegyzésű offshore vállalkozások.

Az RTL Klub számolta össze, kik a legnagyobb álláshalmozók a nehezen áttekinthető, közpénzből hizlalt MNB-s alapítványi- és céghálóban.

Pár napos hír, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hat jegybanki alapítvány kapcsán valamiféle jogsértést állapított meg, és megbüntette kétszázezer forintra őket. És nagy a felháborodás, hogy tényleg ennyivel megússzák? Megpróbáljuk röviden elmagyarázni, miről is szólt a KDB döntése, és hogy mi várható még az ügyben. Annyit kijelenthetünk, hogy a sztorinak biztosan nincs vége. Ebben a pillanatban közel negyven eljárás folyamatban van a KDB előtt jegybanki alapítványi jogsértések gyanúja miatt, az eljárások vége pedig lehet több szerződés semmisége is.

A Bankonzult Kft. – ez a fő cége Szemerey Tamásnak, aki Matolcsy György unokatestvére és bridzspartnere, továbbá van egy bankja, amivel főleg saját érdekeltségeit és unokaöccseinek baráti körét finanszírozza – minden hónapban előállít valamit, amit a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” nevű dolognak hívnak.

A jegybank összesen 260 milliárd forintnyi közpénzjellegét el nem vesztett közpénzzel alapított hat alapítványának összesen 41 kuratóriumi vagy felügyelő-bizottsági tagja és igazgatója van. Ők némi álláshalmozással összesen 61 státuszt töltenek be: a 37 kuratóriumi helyet 27-en foglalják el, a 18 felügyelő-bizottsági pozíciót 8-an, továbbá mind a hat alapítványnak van egy-egy az igazgatója.

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.

Tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság és a Kúria döntését, nyilvánosságra hozták a gazdálkodásuk fő számait az MNB Pallas Athéné alapítványai. Az alapítványok egy közleményben elküldték, hogy mekkora vagyont kezelnek és azt miben tartják, a jogszabály szerint megismerhető, közadatnak minősülő anyagokat pedig ígéretük szerint a honlapjukon teszik közzé. A most nyilvánosságra hozott gazdálkodási adatok alapján

A jegybank elindította doktori programját, és ehhez ingatlanokat is vett: a tervek szerint a Döbrentei utcai házban oktatnak, a Kasselik-ház kiadásából pedig finanszírozzák a projektet. Aki felvételt nyer a képzésre, akár 300 ezer forintos ösztöndíjat is kaphat. Rá­adásul egy másik fejlesztéssel szuperkönyvtárat hoznának létre.

Alig költöttek oktatási célokra a jegybank alapítványai. A Népszabadság összesítése szerint a több száz milliárd forint vagyont kezelő alapítványok mindössze százmilliós nagyságrendű összeget fizettek ki ilyen célokra, miközben százmilliárd forintnál is többet költöttek az állam finanszírozására azzal, hogy állampapírokat vásároltak. Az MSZP szerint felháborító, amit a jegybank és alapítványai művelnek. Részletek a videóban.