K-Monitor Adatbázis

Jól tartják a vezetőiket azok a Pallas Athéné alapítványok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank hozott létre különböző oktatási, kutatási és társadalomfejlesztési projektekre több mint 250 milliárd forint közpénzből. Úgy tűnik, a kormány szavazóbázisának erősítése már fontosabb lett, mint az alapítványok eredeti céljai.

Mennyibe kerül Orbán régi álma, és mi lesz a következménye a Vár átalakulásának az elköltött százmilliárdokon túl? Cikksorozat a Magyar Narancsban.

Kisebb létszámmal működnek tovább a jegybanki alapítványok tulajdonolta cégek igazgatóságai. Lesz, ahol csökken az igazgatóság létszáma, több helyen pedig megszűnnek a felügyelőbizottságok is – értesült a Figyelő.

Az MNB egyik közpénznyelő gyermeke, a Pallas Athéné Geopolitikai (PAGEO) Alapítvány még 2015-ben vásárolta meg 800 millió forintért a Budai Várnegyedben az Úri utca 72. szám alatti műemlék ingatlant, amelynek pincerendszerében a II. világháború alatt a Nemzeti Bank készpénz- és aranykészletének egy részét tartották. A PAGEO tavalyi közleménye szerint itt lesz az alapítvány székháza, és az épület helyet ad majd “oktatási programoknak és szakmai szemináriumoknak” is.

Az RTL Klub számolta össze, kik a legnagyobb álláshalmozók a nehezen áttekinthető, közpénzből hizlalt MNB-s alapítványi- és céghálóban.

A John Henry Newman Oktatási Központtal és a sümegi népfőiskola sztorijával az MNB-alapítványok támogatásainak napvilágra kerülésekor kezdtünk foglalkozni. Ekkor még úgy tűnt, ez is csak egy a sok, nehezen megindokolható dolog közül, amit az alapítványok közpénzből támogattak. Azóta viszont újabb fordulatot vett az ügy: erős a gyanú, hogy a jegybanki juttatást nem egyszerűen hülyeségekre költötték, hanem jelentős részét egész konkrétan ellopták. A jövőegyetemet megálmodó egyesület egy része megszabadulna a felelősöktől, ezért feljelentést tett, a másik fele viszont koholt vádakat emleget és visszatáncolna.

Mint megírtuk, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata, amely szerint az MNB valamennyi alapítványa 200-200 ezer forintos bírságot kapott, a büntetés mellett tartalmaz egy nagyon fontos további információt is. A dokumentum ugyanis felsorol 29 szerződést, amelyeket a Pallas alapítványok közbeszerzés nélkül kötöttek, ezért ezek kapcsán a Döntőbizottság meg is indította a vizsgálatot. Végignéztük, milyen megállapodásokról és cégekről van szó.

Pár napos hír, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hat jegybanki alapítvány kapcsán valamiféle jogsértést állapított meg, és megbüntette kétszázezer forintra őket. És nagy a felháborodás, hogy tényleg ennyivel megússzák? Megpróbáljuk röviden elmagyarázni, miről is szólt a KDB döntése, és hogy mi várható még az ügyben. Annyit kijelenthetünk, hogy a sztorinak biztosan nincs vége. Ebben a pillanatban közel negyven eljárás folyamatban van a KDB előtt jegybanki alapítványi jogsértések gyanúja miatt, az eljárások vége pedig lehet több szerződés semmisége is.

A jegybankelnök vezetésével és eszméinek terjesztésére alapítványi és cégbirodalom épül közpénzekből. A Matolcsy György bizalmasai által vezetett intézményháló masszívan települ rá a felsőfokú és tudományos képzésre. Matolcsyék szerint a pénz elköltéséhez a közvéleménynek nincs köze.

A Bankonzult Kft. – ez a fő cége Szemerey Tamásnak, aki Matolcsy György unokatestvére és bridzspartnere, továbbá van egy bankja, amivel főleg saját érdekeltségeit és unokaöccseinek baráti körét finanszírozza – minden hónapban előállít valamit, amit a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” nevű dolognak hívnak.