K-Monitor Adatbázis

Rokoni bizniszek, egymásnak megszavazott pénzek könyvkiadásra, méregdrága rendezvények, egzotikus tanulmányutak, ingatlanvásárlások, átalakítások, irodabérlések - a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseit alaposabban átnézve sok érdekességre bukkanhatunk.

Matolcsy György hat Pallasz Athéné alapítványa majdnem teljesen feladta az átláthatóság elleni, több mint két éve kőkeményen folytatott harcát, és úgy döntöttek, kiadnak néhány táblázatot a nagyobb értékű szerződéseikről és támogatásaikról. Minden közzétételre legalkalmasabb időpontban, egy nyárias péntek estén.

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.

Tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság és a Kúria döntését, nyilvánosságra hozták a gazdálkodásuk fő számait az MNB Pallas Athéné alapítványai. Az alapítványok egy közleményben elküldték, hogy mekkora vagyont kezelnek és azt miben tartják, a jogszabály szerint megismerhető, közadatnak minősülő anyagokat pedig ígéretük szerint a honlapjukon teszik közzé. A most nyilvánosságra hozott gazdálkodási adatok alapján

A jegybank elindította doktori programját, és ehhez ingatlanokat is vett: a tervek szerint a Döbrentei utcai házban oktatnak, a Kasselik-ház kiadásából pedig finanszírozzák a projektet. Aki felvételt nyer a képzésre, akár 300 ezer forintos ösztöndíjat is kaphat. Rá­adásul egy másik fejlesztéssel szuperkönyvtárat hoznának létre.

Nem fizetett aránytalanul sokat a jegybank egyik alapítványa 2015 februárjában egy svábhegyi luxuskastélyért, a rendőrség ezért megszüntette a nyomozást. Az alapítvány bruttó 1,3 milliárd forintot fizetett az ingatlanért, egy másik ingatlanos cég hirdetésében 100 millió forinttal olcsóbban kínálták. A rendőrségi határozat arra a bírói gyakorlatra hivatkozik, mely szerint 20 százalékos eltérés még belefér a piaci kockázatvállalásba.

Újabb érdekes szerzeményekkel hívták fel magukra a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványai. Az eredetileg a közgazdászképzés támogatására létrehozott, az MNB több mint 250 milliárd forintos hozzájárulásával megtámogatott szervezetek eddig elsősorban a drága ingatlanok vásárlásában jeleskedtek, mostanra azonban az alapító műtárgyak iránti szenvedélye is átragadt az alapítványokra. Ez nem meglepő, mivel e szervezeteket jellemzően a jegybank munkatársai vezetik.

Alig költöttek oktatási célokra a jegybank alapítványai. A Népszabadság összesítése szerint a több száz milliárd forint vagyont kezelő alapítványok mindössze százmilliós nagyságrendű összeget fizettek ki ilyen célokra, miközben százmilliárd forintnál is többet költöttek az állam finanszírozására azzal, hogy állampapírokat vásároltak. Az MSZP szerint felháborító, amit a jegybank és alapítványai művelnek. Részletek a videóban.

A jegybank szerint a jövő záloga az oktatás, ezért támogatja az MNB alapítványain keresztül a közgazdászképzést. A megvásárolt ingatlanok is ezt a célt szolgálják. Nem az ingatlanok megvásárlása volt a luxus, hanem az lett volna az, ha hagyták volna, hogy azok haszna külföldre vándoroljon.

A jegybanknak nem feladata, hogy közpénzből ekkora összegeket költsön indokolatlanul, mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a Trancparency International jogi igazgatója.