K-Monitor Adatbázis

Szigorítást fogadott el az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóságát célzó indítványhoz az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága csütörtökön - adja hírül az MTI.

A Jobbik ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, amiért az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az adatvédelmi hatóság elnökének felszólítása ellenére sem adott tájékoztatást arról, miért támogatta tavaly év végén 508 millió forinttal a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványát.

Országosan jelenleg 219 bejegyzett párt van, de a következő két hónapban még újabb 171-et jegyezhetnek be – közölte az Országos Bírósági Hivatal az Indexszel. A legutóbbi választáson még csak 147 párt volt. De ezek milyen pártok? És miért éri meg pártot alapítani, amikor az ellenzék így is az összefogás nehézségeivel küszködik?

A szellős magyar párt- és kampányfinanszírozási viszonyok közt az állami cégek mindig fontos, de eddig csak közvetett szerepet játszottak a mindenkori kormánypártoknak kedves politikai üzenetek megjelenítésében. Most viszont minden jel arra mutat, hogy az MVM-mel az Orbán-kormány közvetlenül finanszíroztathat közpénzből nyílt politikai kommunikációt. Nyilván nem azért, mert a kormányközeli magánvállalkozók ne tudnának bármikor összedobni a CÖF-nek félmilliárdot, hanem inkább azért, mert ha valami közpénzből is mehet, akkor ezt miért ne tennék meg.

A párt szerint "a CÖF finanszírozása mindig is a politikai alvilág színvonalán zajlott".

Az Átlátszó megkeresésére az állami tulajdonű Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) azt közölte, hogy 2016-ban bő félmilliárd forinttal támogatta a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt.

A Fidesz pártalapítványa által tízmilliókkal kitömött Alapjogokért Központról már többször írtunk. A szervezet honlapjáról máig nem derül ki, hogy pontosan ki, milyen tevékenységüket és mennyivel finanszírozza, sőt az sem, hogy kik dolgoznak ott. Az Átlátszó viszont megtudta, hogy a Központ mögötti nonprofit cégnek egy jegybanki alapítvány tudományos kutatás céljából 35 milliós támogatást adott. De Szánthó Miklós ügyvezető szerint a támogatás költségvetése üzleti titok. Vagyis az adófizetőkre nem tartozik, hogy mire használja fel a pénzüket egy fideszközeli, magát jogásznak és civilnek mondó csapat.

Mikor a magyar kormány tavaly novemberben bejelentette, hogy 50 milliárd forintot ad a szerbiai partnerének számító Vajdasági Magyar Szövetségnek gazdasági programja megvalósítására, már eleve meglepő volt, hogy egy politikai párt egyszerre fog felelni a pénzek kifizetéséért és a támogatások felhasználásának ellenőrzéséért is. Annak ellenére, hogy milyen nagy összegről van szó, a magyar kormány nagyon laza feltételekkel bízta rá Pásztor István pártjára a pénzt.

Alighanem minden idők legköltségesebb magyar pártalapítása volt az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítása, a kísérlet politikai csőddel végződött Romániában. A Tőkés László számára létrehozott formáció mögül mára ki is vonult az egykori mentor, az Orbán-kormány. Öt év alatt azonban több mint 4 millió eurót pumpált az erdélyi - úgynevezett - Demokrácia Központokba, hivatalosan a könnyített honosítás folyamatában végzett munkáért.

Eddig még egy pártot sem toltak meg úgy, mint amikor novemberben a kormány bejelentette, hogy a magyar állam 50 milliárd forintot biztosít a Vajdasági Magyar Szövetségnek a gazdasági programja megvalósítására.