K-Monitor Adatbázis

75 milliárd forintért szerződött a kormány kommunikációs feladatokra

A magyar hirdetési toplistánl toronymagasan vezet a Megafon, a második Magyarország kormánya 518 millióval. Ez azt jelenti, hogy csak Deák Dániel, Rákay Philip és Bohár Dániel facebookos hirdetéseire két év alatt több pénzt költöttek, mint a magyar kormányéra három év alatt. Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ugyan miből. A Megafon azt állítja, a költségvetésében nincsen állami forrás, bőkezű konzervatív mecénások támogatásából működnek. Amikor egy oknyomozó cikkben bemutattuk, hogy a szervezet környékén azért mégis csak felbukkanhatnak milliárdos nagyságrendű közpénzek, a Megafon három pert is indított ellenünk. A Telex mind a három pert megnyerte a bíróságon.

Hadházy Ákos posztjában azt írja, hiába szeretné megnézni a Magyar Turisztikai Ügynökség drága imázsfilmjét, sehol nem tudja megtenni, mintha szőrén-szálán eltűnt volna. Mint írja, most már biztosra veszi, hogy nem létezik az a "kreatív imázsfilm", amit 2,3 milliárdért (!) rendelt meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Magyar Turizmus Ügynökségtől, ezelőtt 4 évvel. Hadházy elképzelhetőnek tartja, hogy a filmet "elfelejtették" megcsinálni, de azt valószínűsíti, hogy kifizetni nem felejtették el.

A Hírklikk adatkérése nyomán kikerültek a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződései, amikből kiderül, újabb milliárdokat kapott a Batthyány Lajos Alapítvány, de az is, hogy erre az évre eddig 20 milliárd forintnyi szerződést kötöttek kormányzati kommunikációra Balásy Gyula cégeivel.

Úgy látszik, minden pénzt megér a kormánynak, hogy elkészüljön a Petőfi-évre a Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő, az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó alkotás.

Három sajtóhelyreigazítási pert indított a Telex ellen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., mert szerintük megalapozatlanul állítottuk, hogy közpénzből működnek, illetve, hogy juthatott közpénz is a cégbe. Álláspontunk szerint ez az ügy közügy, hiszen a kormányt és annak kommunikációját támogató szervezetek finanszírozásáról, azok átláthatóságáról, vagy épp átláthatatlanságáról van szó.

Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak.

A Deák-posztokra elköltött összeg átlépte a 100 millió forintot. Deák ezzel magánszemélyként az első, összességében pedig az all-time 4. helyen áll a kormány, a Fidesz és az Ez a lényeg nevű ellenzéki „újság” mögött.

Egyelőre 270 millió forintot utaltak ki „fiatal és tehetséges sportolók” edzési lehetőségeire, azzal a kikötéssel, hogy a magyar válogatottakat nem zavarhatják.

Kutatók, elemzők, szakértők, véleményformálók? Vagy inkább több milliárd forintnyi közpénzből kiépített, napi szinten fizetett, többszintű kormányzati propagandarendszer? Megvan a kapcsolat a központi költségvetés, valamint az Orbán-kormány retorikáját szerte az országban, sőt a világon szajkózó konzervatív influenszerek között. Összesítettük, milyen jelentős befektetés volt az adófizetőknek a Fidesz kommunikációs hadviselését megvalósító Alapjogokért Központ létrehozása és szárnyalása, valamint az azon keresztül finanszírozott szereplőgárda kistafírozása, méghozzá alig titkoltan Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntései nyomán.