A fideszes vezetésű csepeli önkormányzat augusztus végén úgy döntött, hogy közterületeinek használatát 2034-ig Mészáros Lőrinc reklámcégének adja. Ahhoz, hogy a Publimonttal megköthesse a szerződést, az önkormányzat eltért a saját korábbi rendeletétől is – amire különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből van lehetősége. A megállapodás értelmében Mészáros plakátcége 60 CityBoard-ért csupán havi nettó 108.800 forintot fizet. Vagyis egy kétoldalas felületért mindössze havi 1813 forintot kap a XXI. kerület, de a szerződés szerint a reklámeszközök egyik oldalát az önkormányzat használhatja.
A helyi választási bizottsághoz fordult a XI. kerületben a Jobbik, mert tájékoztatása szerint a közterületi reklámokról döntő cég letiltotta őket.
Havonta csaknem tízezer forint adót vetne ki a kiemeltnek számító belvárosi utcák kirakatainak négyzetméterére az V. kerületi önkormányzat. Az üzlettulajdonosoknak így havonta akár százezer forintnál is többet kellene fizetniük a vitrinek, illetve üveges üzletportálok után.
A most közreadott névsorral arra vállalkozunk, hogy bemutassuk: egyes állami tisztviselők illetve állami vállalatok vezetői mikor és milyen minőségben álltak kapcsolatban azokkal a cég- és érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási, döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Négy csoportot azonosítottunk, akik számos felsővezetőt delegáltak az állami szférába a 2010-es kormányváltás óta.
