K-Monitor Adatbázis

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Ebben a cikkben a Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában működő fociakadémiáknak nyújtott, eddig összesen 6,5 milliárd forintnyi magyar állami támogatásról lesz szó.

Az FK Csíkszereda 2013 óta 3,7 milliárd forintot kapott a magyar államtól a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Székelyföld Labdarugó Akadémia létrehozására. Ezt megelőzően azonban 2013-ban szerződést kötöttek a felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiával, melynek értelmében a székelyföldi akadémia „alközpontnak”, a PFLA pedig „szakmai irányítónak” minősül, és az utóbbi nevelési költségtérítés nélkül igazolhat fiatal focitehetségeket a programban résztvevő erdélyi sportegyesületektől.

12,5 milliárd forintba került, melynek az akadémia a 30 százalékát állta, a többi TAO-pénz volt.

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába. Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Kuna Tibor és Orbán Győző cégei mellett az OTP, a MOL és a Telekom is nagy összegeket adott a vizsgált focicsapatoknak.

Az egész akciót azért szervezték, hogy felhívják a figyelmet arra: a minisztérium szerintük összejátszik a felcsúti Puskás Akadémiával azért, hogy utóbbinak ne kelljen kiadni a választások előtt azokat a tao-dokumentumokat, amelyeket a Demokratikus Koalíció jogerősen kiperelt Mészáros Lőrincéktől

Amióta a nyereséges cégek adójuk egy részét sportszervezeteknek is adhatják ahelyett, hogy befizetnék az államkasszába, elképesztő mennyiségű közpénz jutott a magyar labdarúgásnak. Sőt, rossz nyelvek szerint magát a társaságiadó-kedvezményt is azért találták ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc sportága visszanyerhesse régi dicsőségét. A foci négy másik sportággal együtt 2011-ben került be a látványsportágak közé, és a taónak, illetve a kormány stadionfejlesztési programjának köszönhetően olyan helyzetbe került, mint eddigi története során talán még sosem.

Az új támogatók a következők: a felcsúti polgármester egyik - eddig a listáról hiányzó - cége, az R-Kord Kft., Mészáros gyermekeinek cége, a Fejér-B.Á.L., a felcsúti székhelyű Koch és S Kft., mely több szerződést is kötött a helyi önkormányzattal (melynek élén Mészáros áll ugye), valamint a kakukktojás, a csákvári székhelyű Atis-Fa Kft., mely egyelőre semmilyen látható módon nem köthető sem Felcsúthoz, sem Mészárosékhoz.

Lesújtó véleményt fogalmazott meg a Kárpátaljai Labdarúgó Szövetség elnöke, Ivan Duran azokról a próbálkozásokról, amivel Magyarországról próbálják támogatni a kárpátaljai focit.

2016-ban összesen 8 milliárd forint ment el a költségvetésből határon túli sportfejlesztésekre, a költekezéssel idén sem állt le a kormány, 3,5 milliárdot már kiszórtak.

Miközben nyáron a vezetőedző 12 játékost vásárolt a nemzeti bajnokságban szereplő felcsúti focicsapatban és kevesli a játszatható légiósok számát, az egyik legtöbb pénzt szakítja a felcsúti akadémia az utánpótlás-neveléssel kapcsolatban.