168,6 millió forintért nyert el Felcsúton közbeszerzést a “békési Mészáros Lőrincként” emlegetett Barkász Sándor érdekeltségébe tartozó cég, a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz-és Mélyépítő Kft. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a békési székhelyű, a közbeszerzéseken rendre szépen szereplő Békés Drén a “Felcsúton meglévő árvízcsúcs csökkentő tározó rekonstrukciójára a Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére Felcsúton (I. és II. ütem) TOP-2.1.3-15-FE1 pályázati forrásból” elnevezésű projektet zsákolta be.
Csak tavaly 99 milliárd forint adót irányítottak cégek az államkassza helyett sportklubokhoz és sportszövetségekhez a társasági adókedvezményen (tao) keresztül. De hogy mely vállalkozások, az továbbra is titok. Több mint harminc céget kerestünk meg, ám alig 600 millió forint nyomára akadtunk. Azt fővárosi cégek osztották ki. A multinacionális vállalatok éppúgy hallgatnak, mint Mészáros Lőrinc.
Nem lett volna hatékonyabb és egyszerűbb a Topolyától alig 30 kilométerre lévő tóthfalui Nyers István Akadémiát fejleszteni? Az intézményt 2011-ben alapították, és évek óta a Ferencváros szakmai felügyeletével képzi az utánpótlást. Viszont az is igaz, hogy nincs partneri kapcsolata Orbán Viktor csapatával, a Puskás Akadémiával.
Dunaszerdahely, Munkács, Csíkszereda és Eszék után tovább terjeszkedik a határokon átívelő magyar állami futballprogram. Utóbbi két csapat erősen kötődik Mészáros Lőrinchez, aki az Eszéknek tulajdonosa is, most pedig az általa elnökölt Puskás Akadémia egyik vajdasági partneregyesületéről derült ki, hogy december végén a magyar költségvetésből „Délvidéki Futball Akadémia” címszóval 3 milliárd forintot kaptak.
Nem tétlenkednek a Felcsút támogatói: bár az akadémia sportfejlesztési programját csak néhány napja hagyta jóvá a szövetség, máris összekalapozott bő negyedmilliárdot Mészáros Lőrinc alapítványa.
Sosem volt titok, hogy a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) közel áll a miniszterelnök szívéhez. Az akadémiát működtető alapítványt 12 éve Orbán Viktor maga alapította, 2010 óta pedig – hogy, hogy nem – olyan szabályozási környezet alakult ki, hogy Felcsúton az elképzeléseknek kizárólag a fantázia szab határt – pénz mindig jut rájuk.