language

Személyek:

Szalay-Bobrovniczky Kristóf highlight_off

Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Szalay-Bobrovniczky Kristóf (született Szalay Kristóf, Budapest, 1970. június 6. –) a Századvég tulajdonosa, volt londoni nagykövet, hadiipari vállalkozó, honvédelmi miniszter. Felesége Szalay-Bobrovniczky (Szentkirályi) Alexandra kormányszóvivő, testvére pedig Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár, diplomata, korábban rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.

1993-ban szerzett agrármérnöki diplomát Gödöllőn, ami után egy posztgraduális menedzsment képzést végzett el Párizsban (Copernic program). Eleinte pénzügyi területen tevékenykedett multinacionális cégeknél, majd 1999-től a telekommunikációs-internet szektorban töltött be felsővezetői pozíciókat. 2004-től a Heti Válasz című politikai hetilap kiadója és főszerkesztője, 2011-től pedig a magyar kormány politikai stratégiai tanácsadójának, a Századvég Politika Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa, igazgatósági tagja. A budapesti Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatóságának tagja.

2014-ben Áder János köztársasági elnök rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki. 2016-2020 között magyar nagykövet volt Londonban. Tartalékos századosként éveken át többféle beosztásban is szolgált a Magyar Honvédség alakulatainál. 2014-ben a Magyar Tartalékosok Szövetségének elnöke, 2016 áprilisa óta a szövetség első társadalmi elnöke. 2022 májusától az ötödik Orbán-kormány honvédelmi minisztere.

Vállalkozói tevékenységet is folytat: vasúti és repülőgépipari vállalatokba, valamint szórakoztatóipari cégekbe fektetett be. Andy Vajna halála után például a Garancsi Istvánnal közös tulajdonában lévő LVC Diamond Kft. által megszerezte a Las Vegas Casino-csoportot: kaszinókoncessziójuk 2056-ig érvényes. 2019-ben pedig az általa alapított Magyar Vagon Zrt. a legnagyobb orosz vasútijármű-gyártóval, a Transmashholdinggal (TMH) közösen nyert meg egy 1300 vasúti kocsi gyártására szóló egymillió eurós tendert.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [123]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Érik a vasúti privatizáció terve, a NER-milliárdosok pedig már dörzsölhetik a tenyerüket

Az autópálya-üzemeltetéshez hasonlóan koncessziós megoldással vonhat be tőkét a kormány a vasútfejlesztésbe. A vasút magánosítására készült ötletbörzének egy szűk kör lehet a nyertese.

865 milliós állami támogatásból forgat honvédséget népszerűsítő sorozatot az Elk*rtuk producerének cége

„A védett létesítmény" munkacímmel fut egyelőre az Elk*rtuk-ot is jegyző producer műhelyében most forgatott hatrészes filmsorozat, amely „akciódús dráma” lesz. A története két szálon fut majd, de mindkettő illeszkedik a honvédelmi kormányzatnak a Magyar Honvédséget népszerűsítő toborozó kampányába. Utóbbi arca nemcsak katonai szakértőként, hanem szereplőként is felbukkan.

HVG Top 500: Orbán Viktor barátainak és kedvenceinek cégei most is ott vannak a profitrekorderek között

Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában.

Kormányközeli magántőkealapnak adja el a MÁV karbantartócégének nagy részét az állam

Magántőke bevonásával válhat jobbá, egyszerűbbé a vasúti járművek karbantartásának és gyártásának folyamata a MÁV-VOLÁN-csoportnál, miután a Kormány döntése nyomán a MÁV VAGON Kft. mintegy 75%-a magánkézbe kerül - közölte kedden az állami vasúttársaság.

Magántőkét von be a kormány a MÁV-ba

Hatékonyabbá válhat a vasúti járművek karbantartása és gyártása a MÁV–Volán-csoportnál, miután a kormány úgy döntött, hogy a MÁV Vagon Kft. mintegy 75%-a magánkézbe kerül – közölte a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. A cég ugyanakkor továbbra is a MÁV–Volán-csoport leányvállalata marad, így az ott dolgozók munkáját nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezetváltás.

A kormányközeli 4iG drónvédelmi céget alapított, majd a kormány bevezette a kötelező drónvédelmet

A 4iG növekvő „piaci” igényekre számít. A cég egyébként azt közölte: a címben szereplő két esemény között nincs összefüggés, a kormány terveiről ők is csak a sajtóból értesültek.

A honvédelmi miniszter úgy csinál, mintha a Gidrán-gyárhoz nem lenne köze az államnak

Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak.

A miniszternek kellett a kilátás: így lett földönfutó a százéves Hadtörténeti Múzeum

Hosszú hányattatás vár a Hadtörténeti Múzeumra, amit azért költöztettek ki Kapisztrán téri épületéből, mert Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter mindenképpen a Budai Várba akart költözni. A múzeumot csendben bezárták, azóta szétszórt telephelyeken, időszakos kiállításokkal működik, és a jelek szerint hosszabb időre Székesfehérvárra kerülhet. A vidékre költöztetés ellentétes az alapítói szándékkal, valamint a múzeum érdekeivel is. Ilyen banális okból még nem nagyon tettek tönkre fontos nemzeti kulturális intézményt.

Liberalizáltak egy piacot, a Habony-Garancsi duó kapta az első engedélyt

Mintegy 160 milliárdos, növekedő piacra léphet be a kaszinós cég, a nagy nemzetközi szereplők helyett.

Miket tervezett titokban Orbán nem sokkal a NER indulása után?

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Találatok: [123]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>