K-Monitor Adatbázis

„Valóban nincs a gödi gyárnak környezethasználati engedélye?” – ezt az írásbeli kérdést tette fel Gulyás Gergelynek Vadai Ágnes (DK) a parlamentben. Az országgyűlési képviselő az Átlátszó cikkére hivatkozott, melyben leírtuk: a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működik. Vadai kérdésére Koncz Zsófia energiaügyi államtitkár válaszolt, pontosabban igyekezett a választ megkerülni: azt felelte, hogy elindult a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás a gödi Samsung-gyár ügyében. Azt már „szemérmesen” nem tette hozzá, hogy erre a felülvizsgálatra épp a gyár évek óta tartó engedély nélküli, zajszennyező és veszélyeztető működése miatt került sor.

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

Kammerer Zoltán alapítványa meginterjúvolta saját magát arról, hogy együtt kell működni a Samsunggal.

18 millió forintot kapott a koreai vállalat iparűzési adójából Kammerer Zoltán alapítványa még jóval a volt sportoló polgármesterré választása előtt, hogy vitaanyagot dolgozzon ki Göd fejlesztési lehetőségeiről. A tanulmány meglepő következtetésre jutott: együtt kell működni az akkumulátorgyártó céggel.

Rosszullétek, tűz, robbanás, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt másfél évben több alkalommal hallhattunk hasonló híreket az épülő és a már működő akkugyárakról. A beruházások bírálói és az érintett helyiek ezekre is hivatkozva tiltakoznak folyamatosan a beruházások ellen, a kormánypárti politikusok viszont azzal érvelnek, a gyárak a legszigorúbb előírások szerint működnek. Hogy lehetne megelőzni a baleseteket és a súlyos megbetegedéseket? Összefoglalónkban ezen kérdések megválaszolása mellett térképen mutatjuk meg, hol történtek (nyilvánosságra került) balesetek, illetve azt is, hol vannak már, és hol lehetnek még akkugyárak az országban.

A Pest megyei közgyűlés Göd és Dunakeszi térségében működő, kormánypárti propagandakiadványokat gondozó alapítványoknak adott támogatást.

Az indoklás szerint a fejlesztés pozitív hatásai meghaladják az állami támogatás által előidézett versenytorzulás hatásait.

Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik.

A gödi Samsung-gyárat az elmúlt években számtalanszor megbüntették, amiért nem tartotta be a tűzvédelmi, iparbiztonsági, munkavédelmi és építési szabályokat. A bírságok többnyire 2-3 milliósak, miközben az állam több tízmilliárddal támogatja a céget.

A 2022-es történelmi rekordtól elmaradó, de így is több, mint 130 milliárd forint beruházási támogatást osztott szét a kormány egyedi döntésekkel 2022-ben. A legnagyobb összeget a BMW kapta. A Waberer’sszel épp azután írták alá a támogatási szerződést, hogy a miniszterelnök veje jelezte: bevásárolja magát.